COPD Világnap – november 18

Nincs új a nap alatt. Pápai Páriz Ferenc, a XVII. század polihisztora 1687-ban kinyomtatott magyar nyelvű orvosi munkájában, a Pax Corporisban már tökéletesen leírta a COPD jellegzetességeit: „A hurutról… gyakran szokott esni szorulás a tüdőben különbféle okokból, úgymint enyves sűrű phlegmától, apró mirigyes csomóktól… A tüdőnek nyavalyái közül az hurutnál semmi gyakrabban meg nem esik, sem ennél bajosabb nincsen, sem pedig ami tovább tartson. A hurut némely száraz, némelyben pedig sok phlegmát hány ki az ember…”.

A COPD, a krónikus obstruktiv légúti betegség definíció szerint a hörgők idült progressziv gyulladásával, a tüdő parenchima károsodásával, hirtelen állapotrosszabbodásokkal járó (légzőszervi) betegség. A zárójel nem véletlen, újabban ugyanis inkább az egész szervezetet érintő alacsony intenzitású gyulladásos állapotnak határozzák meg, amelynek vezető tünetei lehetnek a gyengeség mellett a légzőszervi tünetek, a nehézlégzés és a köhögés. Napjainkban igazi népbetegséggé vált a fejlett országokban. A WHO kimutatása alapján jelenleg még az 5., de 2020-ra már a 3. halálokká válhat a kardiovaszkuláris és daganatos megbetegedések mögött. Prevalenciája, vagyis a betegek száma a lakosság számához viszonyítva 4-10%-os és évente mintegy 2,75 millió halálesettel lehet számolni világszerte. Csak Európában 2-300 ezren halnak meg ebben a betegségben. Magyarországon 2014-ban 180 ezer esetet tartottak nyilván a tüdőgondozók és további százezer beteget észlelhettek a háziorvosi-belgyógyászati ellátás során.

A betegek valós száma azonban a hazai dohányzási szokások alapján hatszázezerre tehető. Népbetegség jellege ellenére nálunk is és másutt is aluldiagnosztizált, a betegeknek csupán kisebb részét ismerik fel. Ez különösen annak ismeretében aggasztó, hogy az időben felfedezett és szakszerű kezelés alá vont betegség esetén a lefolyás lassítható, a szövődmények megjelenése késleltethető, így a betegek élete is meghosszabbítható lenne. Ennek ismeretében dolgoztuk ki a 2020-ig terjedő időszakra a COPD szakmai programját, átfogó célként meghatározva, hogy rövid és középtávon el kell érni a COPD teljesebb körű felismerését, nyilvántartását, hatékonyabb kezelését és gondozását, hosszabb távon pedig a morbiditás és a mortalitás csökkenését.

tüdő

Mindezeknek a céloknak az érdekében el kell érni a COPD jobb ismertségét a társadalom, a lakosság körében. Ez a betegség leírásának és jelentőségének, a korai tünetek értékelésének, a nem, vagy elégtelenül kezelt betegség következményeinek a széleskörű bemutatását jelentheti, amit betegtájékoztatókkal, a háziorvosok és a szakorvosok révén és nem utolsósorban a média által lehet elérni. A COPD legfontosabb kóroki tényezője a dohányzás. A betegek 80 százaléka dohányzott, vagy dohányzik rendszeresen. Még a legsúlyosabb stádiumú betegeknek is a negyven százaléka dohányzik rendszeresen. Tudatosítani kell, hogy a dohányzás visszaszorítása a leghatékonyabb intézkedés a COPD megelőzése érdekében, s a dohányzó COPD-s betegek esetében a leghatásosabb gyógymód a dohányzás abbahagyása. A sikeres küzdelem elengedhetetlen feltétele a teljesebb felkutatás és a nyilvántartás megszervezése.

Nem lakosságszűrésről van szó, hanem a negyven év feletti és már valamilyen panaszt jelző dohányzók célzott légzésfunkciós vizsgálatáról. Ebben kiemelt szerepük van a háziorvosoknak és a társszakmák közül elsősorban a kardiológusoknak, belgyógyászoknak, mivel szakrendeléseiken megfordulhatnak a korai stádiumú COPD-s betegek egyéb tüneteikkel. A betegek surveillance jellegű követéses nyilvántartása egyaránt érdeke lehet a betegnek, a szakorvosnak, de a finanszírozónak egyaránt. Hatékonyabb és következetesebb lehet az ellátás, s általános érvényű következtetések vonhatók le a tapasztalatokból. A COPD ellátás egyik legnagyobb hiányossága világszerte, s hazánkban is az, hogy a betegek jelentős része, több mint fele nem működik együtt megfelelően a kezelő személyzettel. Szokás ezt úgy is megfogalmazni, hogy a COPD-s betegek adherenciája a legrosszabb. Ebben nagy szerepe van annak is, hogy a COPD inkább a társadalom alsóbb, rosszabb szociális körülmények között élő csoportjában fordul elő nagyobb arányban éppen életmódbeli okok miatt. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy nem kellene megtennünk mindent annak érdekben, hogy javítsuk ezek között az emberek között is az egészségtudatosságot. Igaz az is, hogy ezt már az általános iskolában el kell kezdeni.

tüdőrák

A programban meghatároztuk azokat a célkitűzéseket is, amelyeket el szeretnénk érni. A nyilvántartott COPD-s betegek számát a jelenlegi 180 ezerről legalább 300 ezerre kellene emelnünk, s a megfelelő együttműködésű, vagyis ténylegesen gondozott betegek arányát fel kellene emelni a jelenlegi 40-ről 60 százalékra. A dohányzó COPD-s betegek arányát 40-ről 30 százalékra kellene csökkenteni. Ennek érdekében a tüdőgondozói hálózat dohányzás leszokás támogató szakrendeléseken segít a betegeknek. A COPD korszerű terápiája a szakszerű farmakoterápián, a dohányzás abbahagyásán és a légzőszervi rehabilitáción alapul. Ezzel elérhető a lassuló funkcióromlás, a javuló életminőség és a csökkenő mortalitás.

A program kidomborítja a COPD interdiszciplináris jelentőségét, a társszakmák részvételének fontosságát a betegség jobb ellátása érdekében. A tüdőgyógyászok évek óta szorgalmazzák az érintett szakmák együttműködését ezen a téren. Tüdőgyógyászok, háziorvosok, kardiológusok, belgyógyászok, pszichiáterek és mások együttműködése nélkül hiú remény marad a betegség korai felfedezése, jobb kezelése, gondozása és későbbi visszaszorítása. A társszakmák képviselőinek gondolniuk kell a COPD-re is, mint ahogy a tüdőgyógyászoknak is egyéb társbetegségekre COPD esetén, kölcsönös betegirányításra van szükség a betegek teljes körű kivizsgálása érdekében. Hipertónia, koronária betegség, anyagcsere betegség, depresszió mögött gyakran húzódhat meg COPD. Ez év novemberében is közös interdiszciplináris fórumot szervezünk a MOTESZ égisze alatt a COPD és következményeinek jobb megismerése érdekében. Országszerte folytatjuk a COPD témájú kórházi referálók, fórumok megtartását tüdőgyógyászok és más szakorvosok részvételével.

Forrás: https://napidoktor.hu/


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.