Ezek a tünetek is jelentkezhetnek koronavírus esetén

Meglepő dolgok derültek ki egy, 4.500 beteg adatait magába foglaló meta-elemzésből:

a súlyos koronavírus-tünetektől szenvedő pácienseknél gyakrabban jelentkeztek az anorexia és a hasmenés, valamint a kóros májfunkció gasztrointesztinális (GI) tünetei, mint azoknál, akiknél kevésbé volt komoly a betegség.

Különböző mértékű májelégtelenség is előfordul

Korábbi tanulmányok már rámutattak, hogy a májkárosodás nagyobb valószínűséggel figyelhető meg súlyos betegeknél a kór folyamata alatt, más kutatások pedig a Covid-19 betegek különböző mértékű májelégtelenségére világítottak rá – ugyanakkor, a gyomor- és bélrendszeri tüneteket eddig nem vizsgálták tüzetesebben. Minderről Zi-yuan Dong orvos, a Shenyang-beli Kínai Orvostudományi Egyetem munkatársa és kollégái számoltak be.

A Journal of Clinical Gastroenterology szaklapban megjelentetett tanulmányból kiderül: a kutatók 31 vizsgálatot vettek górcső alá, melyben 4.682 koronavírusos páciens vett részt. Az eseteket 2019 december 11-e és 2020 február 28-a között gyűjtötték. A vizsgált betegek átlagéletkora 36-62 év közötti volt és 55 százalékuk férfi.

A szakemberek összesen 26 tanulmányt elemeztek a GI tünetei, elsősorban hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom és étvágytalanság előfordulása szempontjából. Ezek közül az anorexia, azaz az étvágytalanság és a hasmenés jelentősen gyakoribb volt a koronavírus-páciensek körében, 17, illetve 8 százalékos prevalenciával.

A súlyos koronavírus-tünetekkel küzdő pácienseknél sokkal nagyobb az étvágytalanság és a hasmenés gasztrointesztinális tünetek valószínűsége, mint azoknál, akiknél a betegség enyhébb lefolyású – állapították meg a kutatók.

Emellett az elemzésbe bevont vizsgálatok közül 14 értékelte a kóros májműködés jelenlétét az aszpartát-aminotranszferáz (AST), az alanin-aminotranszferáz (ALT) és az összes bilirubin szint emelkedése alapján. Közülük a megnövekedett alanin-aminotranszferáz volt a leggyakoribb, ami a betegek 25 százalékánál fordult elő, szemben az emelkedett AST-vel (24 százalék) és az összes bilirubinnal (13 százalék).

Amikor a kutatók a betegség súlyosságát is összevetették a tapasztaltakkal, kiderült: a súlyos lefolyású Covid-19-ben szenvedőknél, valamint azoknál, akiket intenzív osztályon kellett ellátni, lényegesen nagyobb eséllyel jelentkezett az étvágytalanság (2,19 százaléknál), a hasmenés (1,65 százaléknál) és a hasi fájdalom (6,38 százaléknál). A súlyos betegeknél jelentősen magasabb volt az AST és az ALT emelkedése (2,98, illetve 2,66).

Nem volt viszont lényeges különbség a súlyos és/vagy intenzív osztályon kezelt csoport és az átlagos lefolyású betegségben szenvedők között a hányinger, hányás és a májbetegségek előfordulása tekintetében – állapították meg a kutatók.

Fotó: 123rf.com

A vizsgálati eredményeket számos tényező korlátozta – többek között az emésztőrendszeri betegség és a májbetegség nem egyértelmű osztályozása számos tanulmányban, a kis mintaméret, valamint a máj vagy a vastagbél patológiájára vonatkozó adatok hiánya a Covid-19 betegeknél.

Ezért több kutatásra van szükség. Ugyanakkor, a felfedezések azt sugallják: a koronavírus hozzájárulhat a májkárosodáshoz, mivel a legjelentősebb kóros májfunkció az ALT szintjének növekedése volt.

„A koronavírus-betegek lehetnek tünetmentesek, de nem specifikusakkal is rendelkezhetnek, beleértve a GI tüneteket – mondta el Ziad F. Gellad orvos, a Duke Egyetem Durham-i Egészségügyi Központjának munkatársa. –  Míg a kezelés természetesen a betegség tüdő-következményeire fókuszál, fontos a beteget holisztikusan, tehát az egységet tekintve is értékelni” – tette hozzá.

Fotó: 123rf.com

Gellad felhívta a figyelmet: nem hiszi, hogy ezen megállapításoknak mély klinikai következményei lennének, hiszen viszonylag nem specifikus tüneteket azonosítanak, melyeket számos más betegségben szenvedőknél is gyakran észlelnek. „A koronavírus kezelése nem változik, leszámítva, hogy esetleg szükséges lesz ellenőrizni a kóros májfunkciós teszteket olyan betegeknél, akiknél tipikusabb Covid-tünetek jelentkeznek” – fejtette ki a szakember.

Hozzátette: további kutatások kellenek, hogy megértsék a biológiai mechanizmust, mellyel a Covid-19 a tüdőn kívüli rendszerekre hat.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.