Vashiány – Fáradtságtól az abnormális gyors légzésig bármit okozhat 2020-12-30 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet Tudtuk-e, mi minden köthető hozzá? Meglepően sűrűn fordul elő a vashiány, mely táplálkozási zavarból eredő állapot. Nemcsak vérszegénységet okoz, számos tünetét az emberek többsége nem ismeri. Lássuk, melyek ezek és hogyan kezelhető a probléma. Gyerekek körében gyakori, de felnőtteknél is meglepően gyakran tapasztalható a vashiány – mely számos állapotot és egészségügyi problémát von maga után. A vas nélkülözhetetlen a test megfelelő működéséhez: a hemoglobin része, mely a vörösvértestben levő fehérje. A hemoglobin feladata az oxigént a tüdőből a szövetekbe és szervekbe szállítani. Része a mioglobinnak is – ami pedig azért felel, hogy a kötőszövetek és az izmok jól működjenek. Látható tehát, hogy a test növekedéséhez, a hormon-szintézishez, a sejtosztódáshoz és gyarapodáshoz, valamint az idegrendszer fejlődéséhez is esszenciális elemről van szó. Fotó: 123rf.com Vasat azonban a szervezet csupán kis mennyiségben képes előállítani. Vagyis, pótolnunk kell a változatos táplálkozással. Bár sokan a vérszegénységgel kötik össze, a vashiány a teljes szervezetet érinti – és megviseli. A vashiány tünetei Legismertebb tünet a fáradtság, a bőr sápadtsága, a kezel és lábak hidegsége, a rossz étvágy. Ugyanakkor, vashiányból eredhet a viselkedési probléma, a lassú növekedés és fejlődés, az abnormálisan gyors légzés. Ha valakinél vashiány áll fenn, sűrűbben alakulhatnak ki nála fertőzések és betegségek. S egy különös dologra is felfigyelhetünk: a vashiányos ember meglepő módon olyan, nem ennivalónak számító dolgok iránt mutat érdeklődést, mint a jég, keményítő, festék, vagy akár különféle szennyeződések. Mitől jöhet létre vashiány? A vashiány egyszerűen létrejöhet, ha hanyagoljuk a tápanyagdús, változatos étkezést – különösen a vastartalmú élelmiszerek fogyasztását. A vegáknak és vegetáriánusoknak például igencsak oda kell figyelni, elegendő vashoz jutnak-e étrendjükből. Nem megfelelő diéta, étkezési zavarok, anorexia ugyancsak kiválthatja a vashiányt. Akkor is előfordulhat, ha a szervezet fokozottan veszít vasat (például a nőknél erős menstruáció idején, de bármilyen, akár gyakori orrvérzés okozhatja), ha a test vasigénye nagyobb, például gyermek- és serdülőkorban, várandósság, szoptatás, vagy intenzíven sport idején. Megtörténhet, hogy a vas nem szívódik fel megfelelően a szervezetben – ennek oka lehet felszívódási zavar (ez cöliákia esetén előfordul), de gluténérzékenység, krónikus gyulladásos betegségek vagy egyéb, fertőzéses és rákos megbetegedések is. Fontos utánanézni, hogy bizonyos, fogyasztott ételek, italok, gyógykészítmények nem járnak-e olyan hatással, hogy a test kevésbé szívja fel miattuk a vasat. Fotó: 123rf.com Mennyi vas szükséges? A szükséges vasmennyiség koronként és nemenként is változó. Lássuk, mennyit kell biztosítanunk belőle testünk megfelelő működéséhez. Babakorban, azaz 6 hónapos korig a fiúk és lányok egyaránt napi 0,27 mg vasat fogyasszanak. 7-12 éves korig mindkét nemnél napi 11 mg az elvárt mennyiség, 1-3 között 7 mg, 4-8 év között 10 mg egységesen. 9 és 13 éves kor között lányok és fiúk részére szintén 8 mg vas ajánlott naponta. Fiúk esetében a 14-18 éves kor közöttieknek 11 mg, 19 éves kor felett 8 mg szükséges naponta. 50 felett a férfiaknak napi 8 mg vas javasolt. A nőknél a helyzet kissé összetettebb. 14-18 éves kor között 15 mg vas ajánlott naponta, 19-50 éves kor között pedig 18 mg naponként. 50 éves kor felett 8 mg/nap a javasolt mennyiség, várandósság esetén azonban 28 mg-ot kell szedni naponta. Jó tudni Fontos tudni ugyanakkor, hogy a vasbevitelt túlzásba sem szabad vinni. Ha ez megtörténik, a vas bekerül és felhalmozódik a szív- és a májszövetekben. Ennek eredménye pedig – ha nem kezelik – cukorbetegség, szív- és májprobléma lehet. Forrás: https://napidoktor.hu/index.php
