Tűzoltót férjnek? 2010-05-04 Kórkép Megosztás: Tweet Ha egy nő tűzoltót választ férjül, fel kell készülnie, hogy mellette az élet nem lesz fenékig tejföl. A tűzoltók teljes fordulatszámon élnek, két végéről égetik a gyertyát, bűnnek érzik lepihenni. Kifejezetten nők számára a teljesség igénye nélkül felsorolásra kerül néhány tűzoltópartner mellett és ellen szóló érv; ezek csupán nagy általánosságban vonatkoznak a magyar készenléti állományú vonulós tűzoltókra, kizárólag tapasztalati úton szerzett élmények, beszélgetések alapján, a vizsgálatot, kérdőíveket és statisztikát mellőzve. A tűzoltópartner hátrányai A tűzoltók ahelyett, hogy teljes két napot otthon töltenének, elmennek másodállásba. Így két választás marad: pénz vagy együttlét; amiről sajnos legtöbbször nincs esélyünk dönteni, hiszen ők teszik ezt meg. És leginkább a pénzkeresés javára fog dőlni a kérdés. A tűzoltók teljes fordulatszámon élnek, két végéről égetik a gyertyát, bűnnek érzik lepihenni. Ezt a személetet nemcsak a munkára, hanem jellemzően az életük minden más területére is kiterjesztik, például a magánéletre, párkapcsolatokra, szexuális kapcsolatokra is. És itt már azonnal felmerül egy következő hátrány is: vajon mennyi esély van rá, hogy a választott tűzoltó hűséges marad?A tűzoltó asszonyának magában kell hordoznia két nőtípus jellemzőit: egy függő típust, aki szereti, ha minden rendben van körülötte, valamint egy nagyon önálló típust, aki a partner távollétében megoldja a problémákat. Minden harmadik éjjel egyedül Sok nő képtelen elviselni az egyedül töltött éjszakákat, a szolgálati napok alatt képtelen mit kezdeni magával, de lássuk be, egy ilyen karakter nem illik a tűzoltó mellé. Az okos tűzoltóbarátnő szolgálati napokon intézi az összes olyan dolgát, ami különben a közös időt venné el: anyuka, apuka, vásárlás, barátnőkkel való találkozás. Ha egy tűzoltóval élünk, a mi magunk élete is beáll szépen a háromnapos körforgásra. A bizalmatlan tűzoltókat persze pont ez a huszonnégy órás szabadság feszélyezi. Iszonyú kín, hogy odakinn bármi történik, ő nem jöhet ki a laktanyából. Persze nekünk sem könnyű, de mi aznap szabadok vagyunk, akár meg is látogathatjuk őket. A betegesen féltékeny tűzoltók élete csinos barátnővel maga a pokol. Hozzájön még a szimpatikus kollegák ördög-falra-festése, és valóban kibírhatatlanná válik odabenn az idő.Tudvalevő, hogy egy férfi rosszabbul viseli a megcsalást, mint egy nő. Egy tűzoltó pedig még annál is inkább. Ha pedig a vetélytárs másik tűzoltó, arra szavak sincsenek, akkora bűn. Nem egy csúnyán végződő történet kering kapós menyecskékről, akikre szolgálati napon nyitott rájuk a párjuk, ugyanis egyet nem árt elfelejteni: a szolgálat nem börtön, a szolgálatparancsnokok pedig igen elnézőek tudnak lenni. Más nők képei a szekrényben A legtöbb tűzoltó odavan a nőkért, és még egy párkapcsolatban élő tűzoltó sem veti meg a csillogó popsik és dagadó keblek látványát (reménykedjünk benne, hogy csak a látványát), főleg szolgálatban nem, tehát ne lepődjünk meg, hogyha nehéz bombázókkal találkozunk kedvesünk szekrényében vagy a hálóban, ahol alszik. Ez utóbbi kevésbé vészes, mivel a hálókat nemcsak, hogy többen, hanem más csoportbéliek is használják, tehát több mint valószínű, hogy azzal leszünk megnyugtatva, hogy mások tették ki a lányokat. A szekrény már más lapra tartozik, hiszen ez az egyetlen személyes területe párunknak. Jó megoldásnak tűnik saját képeinket ajándékozni a tűzoltónknak, ezek nagy eséllyel kiütik a lányokat. Ha azonban többszörös rosszallásunkra is változatlanul mosolyognak a szekrényajtóról a 32 fogas tünemények, próbálkozhatunk esetleg ellenképekkel: kiváló (fél)meztelen férfinaptárak kaphatóak. Bónuszt érnek a tűzoltónaptárak.Füstös csókok Bár pontos statisztika nincs róla, valószínűsíthető, hogy a tűzoltóknak átlagosan több párhuzamos kapcsolata van, mint a többi embernek. Vajon miért? Több lehetséges magyarázat adódik erre. Nyilván minden tűzoltó más, ahogy minden ember is más, tehát nem lenne korrekt sztereotípiákat gyártani hozzájuk, azonban alapvető hasonlóságokat felfedezhetünk bennük. Ezek főként az életmódjukból, környezetükből fakadnak. Egyfelől a tűzoltók folyamatosan tapasztalják, hogy az életet becsülni és tisztelni kell, mert illékony. Hiszen nap mint nap látják, hogy meghalni bármikor lehet. Másfelől a munkabeosztásuk révén életük harmadát javarészt egynemű közegben töltik el, ami fokozhatja a másik nem iránti érdeklődést. Harmadsorban lehetséges, hogy a felfokozott élettempójuk, adrenalinszintjük és cselekvés-igényük sarkallja őket arra, hogy a partnerkapcsolataikban is hasonlóan felpörgetve működjenek. Negyedszerre az sem elvetendő gondolat, hogy a tűzoltók csoportváltással működnek: minden beosztást három ember tölt be, tehát mindenki pótolható. Kérdés, hogy ebből nem adódik-e egy mindenki-helyettesíthető-még-én-is felfogás, nem alakul-e ki ettől a szokástól egy erkölcsökben lazább, kötetlenebb életvitel? Forrás:
