Téli kedvetlenség – Mi legyen tavaszig? 2013-01-31 Kórkép Megosztás: Tweet A szürke téli napok és a nappali sötétség a kiváltó oka számos ember egyre súlyosabb betegségének, a téli depressziónak. Ilyen állapotban kedvetlenség, kilátástalanság és reménytelenség lesz úrrá az emberen, aki talán észre sem veszi, hogy az érdeklődése beszűkül, és maga is érdektelenné válik mások számára. Az ilyen időszakokban előforduló átmeneti hangulati változások általában elmúlnak a tavasz érkeztével, a szaknyelven szezonális affektív zavar azonban több figyelmet és kezelést érdemel. Ez a klinikailag is jól körülhatárolható rendellenesség néhány évtizede került a tudományos kutatások fókuszába, és bebizonyosodott: a rövidebb nappaloknak és a hosszabb sötétségnek jelentős szerepe van a zavar kialakulásában és a fennmaradásában is. Az amerikai National Institutes of Health (NIH) napokban közzétett tanulmánya utal arra, hogy a megelőzésben és a terápiában is kiemelkedő szerepe van a fényterápiának. A kutatások kimutatták, hogy a fényterápia néhány hét kezelés után a betegek 70%-nál enyhíti a depressziós panaszokat. Dr. Teodor Postolache, az University of Maryland School of Medicine munkatársa, aki a szorongás és hangulatzavarok szakértője, hangsúlyozza: „Bár a betegek gyógyulási aránya javul, nem azonos mértékben reagálnak a fénykezelésre.” A fényterápia célja, ugyanis hogy pótolja és elősegítse a nem tökéletesen működő hormonális folyamatokat, és közkeletű kifejezéssel: feltöltse a fényhiányos, legyengült szervezetet. A téli időszakban az emberek sokkal többet esznek, édességigényük erősebb lesz, alvásigényük nő, testsúlyuk gyarapodik, amihez a mozgáshiány is hozzájárul. Kezelés nélkül ezek a tünetek általában addig tartanak, amíg a nap egyre hosszabb lesz. De mi legyen tavaszig? Amíg több van körülöttünk a szürkeségből, a sötétségből, az éjszakából? A hagyományos gyógyászatban az altatók, az antidepresszánsok nagyon népszerűek. A témával foglalkozó kutatók azonban felhívják a figyelmet más megoldásokra, például a fénykezelésekre. Mi is az a fényterápia? A betegek általában egy polarizált fényforrásokban gazdag szobában vagy dobozban töltenek el reggel vagy délelőtt 15-30 percet, az orvos ajánlása szerint. A dobozban levő megvilágítás sokkal fényesebb, mint a hagyományos beltéri világítás. A kísérletek elején kizárólag agyi jelenségekkel hozták összefüggésbe a fényhiány pótlását, ennek keretében próbálkoztak például fénykibocsátó szemüveggel is. Végül is a D-vitamin és a melatonin termelődése került középpontba, ugyanis míg az előbbit a fény vitaminjának, az utóbbit az alvás hormonjának nevezik. Így az egész testet érintő fénykezeléseket ajánlják mostanában. Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a kognitív viselkedési terápia (CBT) hatékonyan tud segíteni a betegeknek a hangulati béklyóik elhagyásához. A kognitív viselkedésterápia – vagy más szóval magatartásterápia – célja, hogy feltárja és korrigálja azokat az információ-torzító beállítódásokat, amelyek következtében az eseményeknek hamis jelentést tulajdonítunk, és ennek következtében hibás, a helyzetnek nem megfelelő választ adunk. Ebben a felfogásban a személyiségnek jelentős szerepe van a gyógyulásban: hogy rá tudjunk hangolódni a pozitív megközelítésekre, és hogy képesek legyünk a szó szerint meglátni a szürkeségben a fényt, a feketében a színeket. Forrás:
