Szenvedélyek fogságában

A “függőség” megítélése napjainkban is számos etikai kérdést vet fel: sokan nem tekintik betegségnek, hiszen a szenvedélybeteg látszólag – saját maga okozza a bajt?

Mi a szenvedély és hogyan alakul ki? Ok-e vagy következmény a szerhasználat?

Szenvedélynek nevezik az agy működését befolyásoló, szenvedélykeltő anyagok túlzott, vagy tartós használatát. Ha az adott szer stimulálja az agy úgynevezett ?jutalmazó részeit? ? pszichés függőség alakul ki. Amennyiben a szer több receptoron (?jelfogón?) is hat, biológiai függőség is létrejön. A biológiai függőség felelős az elvonási tünetek kialakulásáért, amely igen súlyos, olykor életveszélyes is lehet. Tartós szerhasználat mellett a korábbi hatás eléréséhez egyre nagyobb adagok bevitele szükséges. Ezt a jelenséget nevezik toleranciának. Nem ritka, hogy heroin-függők a halálos dózist messze meghaladó adagot fogyasztanak el naponta, illetve, hogy erős dohányosok nikotinbevitele akár százszorosa lehet a halálosnak.

Tartós szerhasználat mellett egyre nagyobb adagok szükségesek a kívánt hatás eléréséhez, ezzel párhuzamosan megjelenik a két szerhasználat közötti belső (hiány)állapot, a sóvárgás. Később már a sóvárgás ösztönözi a szenvedélybeteget a szer megszerzésére, fogyasztására ? zárja a szenvedély fogságába.5407Szenvedélyek csoportosítása:

A./ Szerfogyasztással kapcsolatos szenvedélyek:

I./ alkohol

II./ ?kábítószerek?: opiátok, cannabis-származékok, pszichostimulánsok, koffein, kokain, hallucinogének, szerves oldószerek, gyógyszerfüggőség (altatók, nyugtatók).

III./ dohányzás

B./ Nem szerfogyasztással kapcsolatos szenvedélyek: pl. pirománia, játékszenvedély, kleptománia stb.

Érdekes megfigyelés, miszerint a szenvedélybetegek fogékonyabbak más mentális betegségekre. Gyakoribb a személyiségzavar, egyes pszichiátriai betegségek előfordulása, gyakoribb az öngyilkosság. Míg kezdetben a tünetek az adott szerre jellemzőek, a szenvedélybetegek személyisége egy idő után hasonlóvá válik: a beteg hosszú távú céljait pillanatnyi örömökre cseréli, nincs betegségbelátása, nincsen motivációja a változtatásra. Van-e hajlam a szenvedélybetegségre? Örökbefogadott -eredetileg alkoholbeteg szülők- gyermekein végzett vizsgálat nem támasztotta alá, hogy lenne ?öröklött hajlam? az alkoholizmusra.

Úgy tűnik, hogy a szenvedélybetegség kialakulásában inkább külső ? pszichológiai illetve szociális- tényezők játszanak szerepet, amilyen például az éretlen személyiség, a túlzott elvárások (?teljesítmény-kényszer?), a biztonságos családi háttér, a szülő modell ? hiánya.
5408Szociális kockázati tényezők az alacsony iskolázottság, a munkanélküliség, de befolyásolja a lakóhely, nem, hivatás, etnikai hovatartozás. A gyógyulást megnehezítheti a társadalmi elszigetelődés, az ivócimborák vagy a drogfogyasztó szubkultúra jelenléte.

A szenvedélybetegség kimenetele erősen függ az alkalmazott szertől. Míg például a kokainhoz igen erős pszichés függőség alakul ki, valódi biológiai függőség nincs ? így relatíve könnyen elvonható, az elvonási tünetek átmenetiek és enyhék. A ?közhiedelemmel ellentétben- hasonlóan nincsen valódi biológiai függőség a dohányzáshoz sem. Ezzel szemben a morfin-származékokhoz (különösen a heroinhoz) erős biológiai függőség társul ? elvonására gyakran csak kórházi körülmények között, orvosi felügyelettel kerülhet sor.

A szenvedélybetegek gyógyítása az egészségügyi,- civil,- szociális,- és egyházi szolgálatok összefogását igényli. Munkájuk azonban nem lehet hatékony a segítő társadalmi, családi háttér nélkül.

Forrás:


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.