Segítség, izzadok!

Az izzadás az emberi test működésének természetes része – kivéve, ha valaki extrém mértékben izzad vagy a maximális higiénia mellett is elviselhetetlen szaga van.

dak_250x250_vegleges9Teljesen természetes jelenség, még ha zavaró is, ha az ember nagy melegben, fokozott mozgás közben és után, esetleg stresszhelyzetben jobban izzad, mint az normálisan megszokott lenne. Amikor azonban még ezek a tényezők sem kellenek ahhoz, hogy valakiről patakokban csorogjon az izzadság, vagy hiábavaló minden fürdés, dezodor és az összes praktika hatástalannak bizonyul, hogy elfedje az elviselhetetlen szagokat, akkor kóros izzadásról beszélhetünk.
A kóros izzadásban szenvedők életét nemcsak önmagában a tünetek nehezítik meg, az amúgy is súlyos önbizalom-romboló helyzetben még a környezet reakcióival is meg kell küzdeniük. Amikor egy kollégánk, ismerősünk rendszeresen izzadtságszagúan áll meg mellettünk, akkor ezt nem szoktuk szóba hozni, jobb híján csak diszkréten hátrébb lépünk egyet, ő pedig nem kezd magyarázkodásba, hogy nem a fürdés és a higiénia hiánya – ahogy azt elsőre önkéntelenül is feltételezzük – a felelős a kellemetlen szagért.
A verejték egy része nem más, mint tiszta víz és az valóban szagtalan. A jellegzetesen szúrós izzadtságszagot azoknak a baktériumoknak az elszaporodása okozza, amelyek a bőrön tanyáznak és a vizes környezet kiváló táptalajt jelent számukra. Nem véletlen az sem, hogy az izzadásra erősen hajlamos emberek gyakrabban küzdenek gombás fertőzésekkel is.

A kóros izzadás okaként ma elsősorban a stressz tehető felelőssé, emellett gyakran áll a háttérben valamilyen hormonális zavar, és nagy arányban találjuk az okok közt az elhízást is. További kiváltó betegségek is szerepelnek a felsorolásban, mint például cukorbetegség, idegrendszeri zavarok, vagy pajzsmirigy-működési rendellenesség.

A stressz a kiközösítés miatt könnyen fordulhat át depresszióba is, ami mindenképp kezelésre szorul, jellemzően enyhe stresszoldóval vagy antidepresszánssal enyhíthetők a tünetek. Első körben azonban tanácsosabb belgyógyászhoz fordulni, aki a részletes vizsgálat után eldönti, hogy milyen irányban érdemes folytatni a vizsgálatokat.

Ha a gyógyszeres kezelés nem vezet a kívánt eredményre, és nem szűnik meg a kóros izzadás akkor helyi beavatkozással csökkenthető a verejtékezés, ám ezek csak átmeneti eredményt hoznak, és mivel a TB sem támogatja, például a hónaljnál alkalmazott botoxkezelést, igen megterhelő a pénztárcának is. Ráadásul jó tudni, hogy az olcsóbb, bár botox-alapú anyagként itt-ott fellelhető szerek többsége nem ellenőrzött, ezért tényleg csak a hivatalos helyen kapható szer biztonságos.

Az erős izzadásgátló szerekkel is vigyázzunk, mert bár valóban csökken általa a verejtékezés, de így a bőr a szükséges salakanyagoktól sem tud megszabadulni, ami ezáltal fájdalmas, esetekben műtétre szoruló gyulladást okozhat a hónaljban vagy az egyéb hajlatokban.

Forrás: