Rossz koleszterin? – Hogyan csökkentsük? 2012-05-21 Kórkép Megosztás: Tweet Magyarországon a 65 év alatti lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségekben háromszor annyian halnak meg, mint Európában átlagosan! A koleszterinszint szabályozása azért nem könnyű, mert a szervezetben található koleszterin mennyiségének csupán körülbelül az egyharmada származik a táplálékból, kétharmadát maga a szervezet állítja elő. A magas koleszterinszint kialakulásáért tehát önmagában a helytelen táplálkozás nem tehető felelőssé. Azt okozhatják a genetikailag öröklődő zsíranyagcsere-zavarok, valamint a pajzsmirigy, a máj és a vese megbetegedései is. Természetesen tudatos táplálkozással sokat javíthatunk a helyzeten, és a rendszeres mozgás sem hagyható el. Bizonyos esetekben az életmódbeli változtatások meg is oldják a problémát. Máskor azonban gyógyszeres kezelésre is szükség van. A koleszterinszint-csökkentő tabletták hatásmechanizmusa azon alapul, hogy az LDL-koleszterinnek a sejtekbe való bejutásában szerepet játszó enzimeket aktivizálja. Ha nem segített az életmódváltás, ha már volt valakinek szív- és érrendszeri megbetegedése, vagy ha ismert annak genetikai rizikója, akkor mindenképpen érdemes koleszterincsökkentőt szednie. Szűrés! A mai módszerekkel már nagy pontossággal kiszámítható, hogy mekkora az adott beteg esélye szív- és érrendszeri megbetegedésre vagy halálozásra. A szív- és érrendszeri kockázatfelmérés huszonegy éves kortól igénybe vehető a háziorvosnál. Ez annak a megállapítását jelenti, hogy az adott betegnél milyen valószínűséggel fordul majd elő szív- és érrendszeri megbetegedés vagy halál a következő tíz évben. Fontos, hogy a legnagyobb rizikóval rendelkező betegek idejekorán részt vegyenek a szűrésen. Ha valaki nem dohányzik, normális a testsúlya és a családban nem fordult elő infarktus vagy stroke miatti halálozás, elég negyven éves kor fölött kérni a kockázatbecslést. A háziorvos felállítja az illető felnőttkori alapstátuszát. Először is felveszi a családi anamnézist, azaz rákérdez, a felmenők és a testvérek között előfordult-e ilyen megbetegedés. Kitér az életmódra: hogyan táplálkozunk, mozgunk-e rendszeresen, dohányzunk-e, mennyi alkoholt fogyasztunk? Ezután fizikális vizsgálat következik, amely vérnyomás-, testsúly-, valamint magasságmérésből és a BMI kiszámításából áll. Mindezt a hastérfogat-mérés egészíti ki. A szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát a 2-es típusú cukorbetegség is jelentősen növeli. A különböző kockázatú betegek egyénre szabott tanácsadásban részesülnek. Kis kockázat esetén elég ötévente megismételni a vizsgálatot. Közepes vagy nagy kockázat esetén kétévente menjünk el újra szűrésre! Mint szakértőnk figyelmeztet, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulása egyre fiatalabb korban kezdődik. Ha pedig valaki veszélyeztetett, akkor már nagyon korán oda kell figyelnie a megfelelő életmódra, és esetleg gyógyszeres kezelést is érdemes kezdeni, akár a teljesen tünetmentes gyerekeknél is. A szív- és érrendszeri betegségek rizikófaktorai: – genetikai hajlam – túlsúly – stressz – mozgásszegény életmód – dohányzás – magasvérnyomás-betegség – cukorbetegség – zsírdús, koleszterinben gazdag ételek fogyasztása – fogamzásgátló tabletta szedése – menopauza Koleszterincsökkentő táplálkozás – Csökkentsük az állati eredetű táplálékok arányát az étrendünkben! – A zsírosabb húsok (különösen a disznóhús) helyett részesítsük előnyben a szárnyasokat, a vadakat, a halakat. – Kerüljük az állati zsiradékban sült ételeket. – A zsírosabb tejtermékek helyett válasszuk inkább a "light" termékeket! – Fogyasszunk több gyümölcsöt és zöldséget! – Csökkentsük a szénhidrátfogyasztást! A fokozott szénhidrátbevitel ugyanis serkenti a zsír szintézisét. Azaz: a cukor képes zsírrá válni! Forrás:
