Rossz koleszterin? – LDL és HDL? 2012-05-21 Kórkép Megosztás: Tweet Magyarországon a 65 év alatti lakosság körében a szív- és érrendszeri betegségekben háromszor annyian halnak meg, mint Európában átlagosan! Gyakran halljuk, hogy ezért többek között a koleszterin tehető felelőssé. Hogy ez igaz-e, annak dr. Bőhm Tamás segítségével jártunk utána, aki a Semmelweis Egyetem Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Klinika kardiológus főorvosa. A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Nagyon fontos anyag: szükség van rá többek között a sejthártyák felépítéséhez, az emésztést biztosító epesavak képzéséhez, a csontépítő D-vitamin előállításához, nemi hormonjaink termeléséhez, valamint a sejtjeink anyagcseréjéhez is. Jó vagy rossz? A koleszterinnek két altípusát különböztetjük meg: az LDL- és a HDL-koleszterint. Az LDL (low density lipoprotein, azaz alacsony sűrűségű lipoprotein) a köznyelvben a "rossz" jlzőt kapta, pedig önmagában nem káros, sőt, szükségünk is van rá. A HDL (high density lipoprotein, azaz nagy sűrűségű lipoprotein) pedig "jó" koleszterinnek van kikiáltva. A HDL-koleszterinnek az a funkciója, hogy a szövetek felől a májba szállítsa az LDL-koleszterint, ahol az le tud bomlani. Baj akkor van, ha túl magas az LDL, és túl alacsony a HDL szintje: ekkor az LDL-ből "túlkínálat" keletkezik, a sejtek által fel nem használt felesleg pedig elkezd lerakódni az erek falán, ott plakkokat képez, amelyek fokozatosan az érfalak rugalmatlanná válásához, elmeszesedéséhez, szűkületéhez vezetnek. Ezt az orvosi nyelv ateroszklerózisnak nevezi. Miért veszélyes? A közepes és a nagy artériák (verőerek) falának megvastagodása a véráramlás csökkenését vagy megszűnését okozhatja. A szűkület vagy elzáródás érintheti az agy, a vese és a végtagok ereit, valamint a szívkoszorúér-rendszert. Tényleg rossz a koleszterin? Az érelmeszesedés nagyon veszélyes, mert sokáig tünetek nélkül zajlik, és amikor a baj nyilvánvalóvá válik, gyakran halált is okoz. Ha az agyi erek záródnak el, stroke keletkezhet, ha a szívkoszorúér-rendszerben jelentkezik akadály, infarktus következhet be, ha pedig a végtagok ereiben csökken a véráram, akkor trombózis vagy a mozgást is akadályozó alsóvégtagi érszűkület következik be. Visszafordítható? Az orvosi kutatások szerencsére azt mutatják, hogy az érelmeszesedés visszafordítható. Nyaki erek vizsgálatával kimutatták, hogy a koleszterinszint csökkentésével kisebbé váltak az érfali plakkok. Nem csupán a folyamat megállításáról van tehát szó, hanem az állapot javulásáról is. Az érbelhártyán lerakódott koleszterin ugyanis úgy működik, mint egy depó: ha a szervezetben csökken az LDL szintje, és a sejteknek szükségük lesz rá, akkor az érfalon lerakódott raktárból pótolják a hiányt. A megoldás könnyűnek tűnik: csökkentsük a táplálkozás során a koleszterinbevitelt! Sajnos a megoldás mégsem ilyen egyszerű. Koleszterinszint-mérés A rutin vérvizsgálat magában foglalja a koleszterinszint ellenőrzését is. Az ujjbegyből vagy a kar egyik vénájából vett kis vérminta szükséges a méréshez. Ha magas a vér összkoleszterin-szintje, akkor fontos tudni az egyes alkotórészek koncentrációját is. Normális Határérték Kóros Összkoleszterin 5,2 alatt 5,20-7,0 7,1 felett HDL-koleszterin 1,42 felett 0,9-1,42 0,9 alatt LDL-koleszterin 3,4 alatt 3,4-4,2 4,2 felett Cikkünk második felében a koleszterinszint-csökkentéséről olvashattok! vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
