Vér. Élénkvörös, enyhén sós ízű, kissé nyúlós, nem átlátszó folyadék. A szervezetben levő teljes vérmennyiség 5-6 liter, így körülbelül a testsúly tizenharmad részét teszi ki
Vért adni tehát annyi, mint életet adni. Ha egészen pontosak akarunk lenni, három életet, mert egy egységnyi levett vérből három vérkészítmény készül. Magyarországon 1939 óta a Magyar Vöröskereszt szervezi a térítésmentes véradást. Ahhoz, hogy biztonságos legyen az itthoni vérellátás, évente 500 000 egység vérre van szükség.
1 egység = 4,5 deciliter vér
Mi történik véradáskor?
– A személyi adatok megadása után egy kérdőívet kell kitölteni az egészségi állapotról.
– El kell kortyolgatni 1-2 pohár teát, hogy a leadandó vért előre pótolni tudjuk.
– Laboratóriumi és orvosi vizsgálat következik, melynek során megmérik a vérnyomást és egy egyszerű vizsgálattal az is kiderül, nem vagyunk-e vérszegények.
– Megkezdődik a vérvétel. Egy kényelmes ágy, egy apró szúrás és néhány perc. Utána még pihenjünk öt percet.
– Következhet az uzsonna. Erre azért van szükség, hogy legyen elég kalória a szervezetben a vér újratermeléséhez.
A steril zsákokba összegyűjtött vér az Országos Vérellátó Szolgálathoz kerül, itt dolgozzák fel, de előtte természetesen megtörténik a vér vizsgálata is (HIV-szűrés, hepatitiszszűrés stb.). Minden egészséges 18 és 65 év közötti személy adhat vért, a nők évente háromszor, a férfiak ötször. Vannak azonban kizáró okok, melyek esetén nem lehet részt venni a véradáson.
Nem!
– Testékszer vagy tetoválás, ha egy éven belül "került" a testünkre.
– Krónikus szervi betegség – szív-, tüdő-, máj- vesebetegségek, epilepszia, cukorbetegség, magas vérnyomás stb.)
– Felső légúti hurutos betegségek, lázas állapot.
– Gyógyszerszedés (antibiotikum szedése 3-4 héten belül). Fogamzásgátló szedése nem kizáró ok.
– Tüneteket okozó allergiás állapot, allergia ellen szedett gyógyszer.
– Nagyobb műtét esetén 1 év, kisebb műtét után 3 hónap.
– Fiatal nőknél a menzesz első 3 napja.
– Intravénás kábítószerezés
– Gyakori partnerváltás, óvszer nélküli, alkalmi kapcsolatok.
A, B, AB, 0
Ha még nem tudtuk volna, véradáskor az is kiderül, milyen vércsoporthoz tartozunk. Magyarországon az A vércsoport a leggyakoribb – a lakosság 44 százaléka -, ezt követi a 0-s és a B vércsoport, a legkevesebb – 8 százalék – AB vércsoportból van. A vércsoportok megkülönböztetése azért fontos, mert nem mindenki adhat és nem mindenki kaphat mindenkitől vért.
Pontosabban a 0-s csoportba tartózók általános véradóknak tekinthetők, mivel mindenkinek adhatnak vért, viszont csak "saját" csoporttársaik segíthetnek nekik, ha baj van. A "legszerencsésebbek" az AB csoportba tartozók, hiszen ők mindenkitől kaphatnak, viszont csak AB csoportúaknak adhatnak vért. Az A és B csoportba tartozók a saját és az AB csoportúaknak adhatnak vért, kapniuk pedig csak a saját és a 0-s vércsoportúaktól szabad.
Ezenkívül megkülönböztetünk még – többek között – Rh negatív és Rh pozitív csoportot is, amit szintén figyelembe kell venni véradás esetén.
Félelemre semmi ok
Maga a véradás teljesen fájdalommentes, egy apró szúráson kívül semmit sem lehet érezni. A vérvételhez szükséges eszközök sterilek, a tű és a fecskendő egyszer használatos. Az esetlegesen fellépő, átmeneti gyengeség a rövid pihenő és az étkezés után elmúlik, így semmi sem akadályozza, hogy folytassuk napi teendőinket.
vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);
Forrás: