Rendszeresen dagadnak a lábaid? Ne vedd félvállról!

Gyakran dagad meg a lába, vagy a keze, mégsem gondolja, hogy ennek súlyos egészségügyi oka lehet? A szakember szerint ennek leggyakoribb oka a visszérbetegség, de gyakori az egyéb eredetű nyiroködéma is, mindez krónikus esetben akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet.

Megdagadt, duzzadt végtagok, fájdalmas mozgás, megromlott életminőség. Sokan másra sem vágynak egy hosszú nap után, mint hogy hazaérjenek és feltegyék a lábukat. Ha rendszeresen megdagadnak a végtagjai, ne legyintsen, elképzelhető, hogy krónikus betegség áll a háttérben. Az esetek túlnyomó részében a vénák nem megfelelő működése miatt alakul ki és első jele a visszérbetegségnek. Előfordulhat azonban, hogy a nyirokerek fejlődési rendellenessége okozza, esetleg daganatos betegség járul hozzá. Magyarországon, a szakemberek becslése szerint az elsődleges (veleszületett) nyiroködéma gyakorisága a népességben 0,5-1%, a másodlagos (szerzett) nyiroködéma 2-5%-ban fordul elő, a kevert esetek gyakorisága 1-3 %. A nőket egyébként négyszer gyakrabban érinti ez a panasz.

„Ha rendszeresen tapasztalja valaki, hogy tartósan bedagad a keze, vagy a lába, mindenképp keressen fel egy szakembert, lehetőség szerint angiológust, vagy érsebészt, mert valószínűleg vénás vagy nyirokér betegség áll a háttérben” – tanácsolta Dr. Szabó Attila érsebész, visszérspecialista. – “A végtagok duzzanatát ugyanis leggyakrabban visszértágulat okozza, de a háttérben állhat korábbi trombózis, nyirokkeringési zavar is. Az okokat azonban azért is fontos megkeresni, mert előidézheti szív-, máj-, nőgyógyászati-, hasi és vesebetegség, daganatos betegség illetve anyagcserezavar is.”

Ödéma akkor alakul ki, ha megbomlik a szövetközti folyadék termelődésének és elvezetődésének az egyensúlya, a szövetekben pedig vizenyő szaporodik fel. Mindenképp szükséges foglalkozni a panaszokkal, hiszen idővel szövődményekhez vezethet, krónikus esetekben pedig bőrelváltozás, boka megkeményedés, fekély is kialakulhat.

„Az okok pontos feltárása alapos általános kivizsgálás mellett általában ultrahanggal, ritkán MR- vagy izotóp vizsgálattal történik. A kezelés akkor a leghatékonyabb, ha az érbetegségekkel foglalkozó belgyógyász vagy érsebész, illetve a gyógytornász vagy nyirokterapeuta közösen dolgozza ki a terápiát. Sikerrel alkalmazható a kompressziós kezelés, amikor például befáslizzuk az érintett területet, vagy rugalmas harisnyát visel a páciens. Ugyancsak gyakran javasoljuk a nyiroktornát, és a kézi-, illetve gépi nyirokmasszázst. Ezek esetében a szövetekre gyakorolt felfelé irányuló nyomással érjük el a nyirokfolyadék elvezetődését” – tette hozzá az érsebész szakember.

Amennyiben a háttérben visszértágulat áll, csak a műtét segíthet. Ebben az esetben is számos lehetőség van: egyre népszerűbbek az úgynevezett modern visszérműtétek (lézeres, rádiófrekvenciás, ragasztásos műtét), amelyek során apró szúrásból, vékony katéterrel történik a tágult ér elzárása, nem vágják meg a bőrfelületet, elég a helyi érzéstelenítés, így rövidebb a gyógyulási időszak, illetve kisebb az esély szövődmények kialakulására is.

 Miért épp a nyirokmasszázs?

A köznyelv csak így ismeri, gyakran elhangzik azonban a drenázs kifejezés is ugyanebben a témában. Nagy előnye, hogy a kezelés során a végtagban kialakult duzzanat okozta feszülés, fájdalom csökken, illetve megszűnik. Ugyancsak csökken a felhalmozódott salakanyagok mennyisége, javul a sejtek anyagcseréje, tápanyag- és oxigén ellátása.

Forrás: https://napidoktor.hu/index