Miből lesz a vesekő? 2012-12-19 Kórkép Megosztás: Tweet A vesekövesség szinte már népbetegségnek számít, tehát korántsem ritka probléma. De mi okozza? Lehetnek a vesekő kialakulásának lelki okai? Gondoltuk volna, hogy a vesekő kialakulását legegyszerűbben úgy lehet megelőzni, ha elegendő folyadékot iszunk? A vesekövesség vagy nephrolithiasis általában mindkét vesét érinti. A probléma szinte már népbetegségnek mondható, hiszen a lakosság 3-4 százalékánál előfordul. Legalább 25 féle vesekő létezik, többségük összetétele azonban kalcium-oxalát – kristályos, jellegzetes anyag. A vesekő tünetei A sokféle, különböző összetétel okozza, hogy léteznek kisebb és nagyobb vesekövek, és a nagyobb méretűek kevésbé képesek mozogni. Így aztán a vesekő tünetei nem mutatkoznak meg. Ha nem okoznak problémát, fájdalmat, sokszor más betegséggel kapcsolatosan derül ki a jelenlétük, amikor hasi ultrahangot végeznek a páciensen. Leggyakoribb a kalciumtartalmú kövek előfordulása, de vannak húgysavkövek és ún. struvit kövek is – utóbbiak viszonylag gyorsan terebélyesednek és előbb okoznak tüneteket: korallkővé fejlődnek. A vesekő görcsös, nagyon erős fájdalmat okoz. Ritkán fordul elő, hogy hozzájárul komoly fertőzés vagy súlyos vesebetegség kialakulásához. Gyakoribb a férfiak, mint a nők körében – a vesekövesség főként örökletes tényezők és a nem megfelelő táplálkozás miatt jelentkezik. Akár kisgyermekeknél is előfordulhat, de 20 és 40 éves kor között sűrűbb az esetek száma. A leggyakrabban a vándorló vesekővel van gond, ez okoz ún. veseköves rohamot. Erős, görcsös fájdalom jelentkezik, mely a deréktájékról indul és kisugárzik a combokba, a hólyag és a nemi szervek irányába. A fájdalmat általában csak kábító erejű gyógyszerrel lehet elviselni. Csak akkor csillapodik, ha a kő bekerül a hólyagba, majd távozik abból. A jellegzetes, véres vizelet akkor tapasztalható, ha a vesekövek a nyálkahártyát megsértik. A veseköves roham pontos oka a kő beékelődése a vizeletelvezető „rendszer” valamely részébe: ilyenkor jön létre a pangás, melyet, ha nem kezelik, fertőzés illetve akár akut veseelégtelenség is követhet. Mi a vesekő leggyakoribb oka? Mint feljebb már említésre került, aki nem szeretne vesekövet, annak ügyelnie kell a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre. Ha ez nem elegendő, sűrűbb a vizelet, és esélyesebb a vesekő kialakulása – mely jóval gyakoribb az olyan országokban, ahol bőven van mit enniük az embereknek. Hiába távolítanak el egy követ, ha az illető nem változtat életmódján, öt éven belül általában újabb kőképződésre számíthat. Szervezetünkben a vese az anyagok kiválasztódását segíti, melyek a vizelettel távoznak, és így megmarad a testben az egyensúly. De ha valamely anyagból túl sok választódik ki, és a vizeletben olyan mennyiségben van jelen, hogy már nem oldódik megfelelően, kialakulhat a vesekő. Ennek oka lehet kóros veseműködés, anyagcserezavar (genetikai okból is), de ugyanúgy képződhet vesekő, ha a vizelet pang – például, mert nagyon keveset vagy egyáltalán nem mozgunk. Krónikus húgyúti infekció is lehet a vesekőképződés oka. A fájdalom jellegéből adódóan nem nehéz megállapítani, hogy valakinek veseköve van, de a hasi ultrahang elvégzése kell a pontos diagnózishoz. Vizeletvizsgálat is szükséges. Ha húgyúti pangásra gyanakszik az orvos, kontrasztos urográfiára küldi a beteget. Vesekő esetén fontos követni a vérben a kalcium, valamint a húgysav szintjének alakulását, de a karbamid- és kreatinin értékekét is. A vesekő lelki okairól egyébként azt tartják, hogy a betegség a párkapcsolat problémájáról árulkodik: nincs elég lelkesedés, energia benne, talán kifulladóban van a szerelem… Hogyan kezelik? Természetes módszerekkel meg lehet sürgetni, hogy a vesekő távozzon a szervezetből: sok folyadékot kell inni, ha azonban erre nincs mód, mert például hány a beteg, infúzióban adják be neki. Az 1 centiméteresnél nagyobb köveknél más a módszer, az orvosok először kivárnak, hátha a kezelés segít és a kövek helyzete megváltozik, vagy maguktól távoznak. Ha azonban nem így történik, beavatkozásra van szükség. Manapság viszonylag egyszerű a bőrön át, lökéshullámokkal szétzúzni a követ. A maradék vagy törmelék magától kiürül a vizelettel. A módszer – melynek neve ESWL, extracorporeal shock wave lithotripsy – szinte minden kőtípusnál eredményes. Azonban ha méretes kőről van szó, mely a húgyvezetéken képtelen átjutni, elkerülhetetlen a műtét. A sebész bemetszi a bőrt, és endoszkópos eszközt vezet a megfelelő helyre. Létezik egy ún. PNL (percutan nephrolithotripsia) módszer is, melyben a követ úgy semmisítik meg, hogy a lökéshullámok egészen ahhoz közel, a beteg testében képződnek. A rendszeres testmozgás és folyadékfogyasztás (főleg víz) nagyon fontos a vesekőképződés megelőzése szempontjából. Ha már tudjuk, milyen típusú és összetételű kőről van szó, az orvos javasolhat egy bizonyos diétát a megelőzés céljából. Ahhoz viszont gyógyszer kell, hogy a vizelet lúgosságát vagy savasságát megváltoztassuk, ezzel is gátolva a kőképződést. Milyen kő képződésére vagyunk hajlamosak Akiknél ugyanis kalciumfoszfátos vesekő képződésére van nagy esély, azoknak a tej- és egyéb kalciumtartalmú ételeket kell kerülniük. Akiket oxalát-kő miatt kellett kórházban kezelni, ne fogyasszanak túl sok teát, csokoládét, rebarbarát, céklát és spenótot sem. Ha húgysavkő képződésére vagyunk hajlamosak, a húsokkal bánjunk csínján. Kolbászok – egyáltalán az állati belsőségek -, de a hüvelyesek sem tesznek jót nekik, sőt a halak közül az olajos szardíniát is hagyják ki. Forrás:
