Hogyan működik az agy? 2011-09-16 Kórkép Megosztás: Tweet Tekervényes agymunka. Az agyban cikázó információk tömkelege egy bonyolult szerv összehangolt működésének eredménye. A koponyánk alatt megbújó tekervényes szervünk működésével kapcsolatban folyamatosan fejlődik az orvostudomány, azonban az alapvető információk az agy fejlődésével, és működésével kapcsolatban segítenek eligazodni az érdeklődőknek, hogy hogyan használjuk ezt a kivételes szervünket. Az agy felépítése Az agy a koponyában található, agyhártyával körbevett, agy-gerincvelői folyadékban úszó, rendkívül érzékeny, és sérülékeny szerv. A férfi, és női agy mind méretében, mind működésében eltér egymástól, azonban alapvető szerkezetük megegyezik. Mindenki rendelkezik jobb és bal agyféltekével, melyek eltérő funkcióval rendelkező részekre oszthatóak. Megkülönböztetjük a homloklebenyt, falcsonti-, nyakszirti-, és halántéklebenyt, illetve az agytörzshöz közel elhelyezkedő kisagyat. Ezen kívül elkülöníthető egymástól az agykéreg, az agytörzs, a középagy, a nagyagy, illetve a thalamusz, a hipothalamusz, és az agyalapi mirigy. Ezek mindegyike más módon felelős a mindennapi tevékenységeink, gondolkodásunk, érzelmeink, reakcióink, vagyis valamennyi emberi viselkedésért. Az agy részeinek kommunikációja Az idegsejtek, vagy más néven neuronok képzik az idegrendszer működésének alapját. Ezek az agyban, a gerincvelőben, és az idegdúcokban vannak jelen, ahol képesek felvenni és továbbítani az őket ért ingereket. A szervezet valamennyi sejtje, így a neuronok is kapcsolatban vannak egymással. Feladatuk, hogy felvegyék, és továbbítsák egymás között a különböző ingereket, és az arra adott választ. A neuronok felépítése Annak ellenére, hogy a neuronoknak több típusa található meg a szervezetben, valamennyi rendelkezik három alapvető résszel. Az idegsejtek felépítése a sejttestből, illetve a sejttest nyúlványaiból, az axonból, és a dendritekből állnak. A hosszabb-rövidebb nyúlványok a sejttestből állnak ki, melyek közül a leghosszabb az axon, míg a több dendrit. Szerepük az inger felvétele, és annak a sejttestbe továbbítása. A sejtek láncolata, neurotranszmitterek Ez az állandó jellegű, rendkívül nagy sebességgel történő információáramlás, a kémiai jelek, illetve elektromos impulzusok átadása teszi lehetővé az agy, és ezzel együtt a szervezet működését. Ehhez szükégessek az ún. ingerületátvivő anyagok, idegen néven neurotranszmitterek. Így, a folyamat minden egyes láncszeme képes felvenni, majd továbbítani az általuk adott az üzenetet. Hiba a rendszerben Az agy abnormális működésének következtében mentális betegségek alakulnak ki. Ezek okai rendkívül eltérőek lehetnek, melyek nem minden esetben állíthatóak meg, vagy fordíthatóak vissza. Attól függően, hogy mely területen, illetve milyen típusú információ továbbításában keletkezik zavar, kialakulhat depresszió, szorongás, hiperaktivitás, vagy más betegség. Ezek kezelése mindig függ a páciens állapotától, és az adott kórtól egyaránt, azonban az orvostudomány és az agykutatás fejlődésének köszönhetően folyamatos előrelépések várhatóak valamennyi területen. Forrás:
