Neuropszichiátriai hendikep

A figyelemzavar-hiperaktivitás zavar megjelenése a lakosság körében különböző vizsgálatok eredménye alapján kb. 3-6 % közé tehető.

A gyerekkorban diagnosztizált esetek egy részénél a kor előre haladtával a tünetek enyhülnek, kialszanak. A megmaradó eseteknél a kezelés utáni figyelemmel követés felnőttkorban jelenleg nem megoldott, terápia, külön életmódprogram nem áll rendelkezésre. Jelenleg a felnőttkorban ezt a zavart egyáltalán nem diagnosztizáljak, és nem is kezelik még Magyarországon. Külföldön azonban évek, lassan évtizedek óta diagnosztizálásra, kezelésre van lehetőség.

Milyen panaszokkal, tünetekkel, problémákkal rendelkeznek ezen emberek?

Először is a zavart egyes szakemberek egyáltalán nem tartják betegségnek, hanem inkább egy neuropszichiátriai hendikepnek (állapotnak, melyből az illetőnek hátrányai származhatnak).

Az állapotra 3 fő tünetcsoport jellemző:

1. Figyelemzavar

2. Hiperaktivitás

3. Impulzivitas.

Ez a 3 fő csoport kombinálódik egymással, egyeseknél a figyelemzavar tünetei dominálnak, másoknál a hiperaktivitás és impulzivitás tünetei, de vannak esetek, amikor, mind a 3 csoportra jellemző tüneteket látjuk.

Nézzük meg közelebbről a 3 alcsoportra jellemző alaptüneteket:

Figyelemzavar: nehézséget okoz a figyelmet megtartani, illetve egy dologra koncentrálni, az egyén könnyen szétzilálódik, hanyagolja vagy folyamatosan tologatja, halogatja a feladatokat, hiányzó vagy rossz időérzékkel rendelkezik, gyakran felejti el a megbeszélt időpontokat, vagy vállalásait, nehezére esik előre megtervezni, organizálni a feladatait, nehézséget okoz számára a tájékozódás, gyakran követ el hanyagsági hibákat a feladatok elvégzésénél, olyannak tűnik, mint aki nem figyel egyáltalán. A felszólításra gyakran nem reagál, gyakran kerüli azokat a feladatokat, amelyek mentális kitartást igényelnek hosszabb időn keresztül, gyakran hagyja el dolgait (kulcs, telefon, kabát, tollak, könyvek stb.), feledékeny a mindennapi életben, ?szétszórt?.

Hiperaktivitás: gyakori belső nyugtalanság jellemzi, (a környezet úgy érzi, hogy az illető vibrál), állandóan babrál valamit a kezével (pl. tollat, vagy kulcsot), mozgatja lábait, nem tud egyhelyben nyugodtan ülni (?sajtkukac? típus). Nehezen tud kikapcsolódni, vagy leállni bármilyen dologról, munkamániás (gyakran több különböző munkát végez amit élvez is), folyamatosan jön-megy, aktív, azonban a monoton dolgoktól könnyen kifárad, gyakran és sokat beszél, gyakran feleslegesen, úgy tűnik kívülről állandóan csinál valamit, magas fordulatszámon pörög.Impulzivitás : hiányzó vagy alulműködő önkontroll, sokat eszik, vagy sokat iszik, amit nem tud kontrollálni, érzelmileg labilis, gyakran ?rizikózik? és vállal veszélyesebb szituációkat.  Egy sorban nem tud, vagy nehezére esik várni, gyakran kerüli ezeket a szituációkat, beszélgetés közben gyakran, vagy folyamatosan belebeszél mások beszédjébe,

mielőtt azok befejezték volna a mondandót, gyakran előbb válaszol a kérdésre, mielőtt a kérdező befejezte volna a kérdést, gyakran beleavatkozik mások beszélgetésébe, vagy tevékenységébe kérdés nélkül, gyakoriak az agresszív dühkitörései, melyeket nem, vagy csak nehezen tud kontrollálni (felmegy benne a pumpa egy pillanat alatt).

Ez a 3 fő tünetcsoport vagy külön-külön, vagy kombinálódva jelenhet meg különböző alcsoportokat alkotva:

a. hiperaktivitás figyelemzavarral társulva vagy

b. hiperaktivitás figyelemzavarral társulva, de túlnyomórészt a figyelemzavar tünetei dominálnak, vagy

c. hiperaktivitás figyelemzavarral társulva, de túlnyomórészt a hiperaktivitás impulzivitás tünetei dominálnak.

Ezek az alaptünetek már gyerekkorban is megvoltak, többé-kevésbé problémát okozva a mindennapokban, vagy tanulásban (pl. rossz tanulási eredmények koncentrálási zavarok miatt).

A tünetek súlyosságát mindig a mindennapokban, a mindennapi életben, munkában, párkapcsolatokban jelentkező problémák határozzák meg. Amennyiben az egyénnek, és a környezetének is zavaró, problémákat okozó a zavar mértéke, érdemes foglalkozni vele, hisz ez az állapot komoly munkahelyi és magánéleti zavarokat is okozhat.Az ADHD, mint állapot nagyon ritkán jár egyedül. Az esetek 70-80 százalékában jelen van egy pszichiátriai betegség vagy diagnózis is. Az esetek több mint egyharmadában akár több különböző pszichiátriai betegség is diagnosztizálható, melyek tünetei sohasem szüntethetőek meg teljesen, mivel a fel nem ismert ADHD tünetei folyamatosan rontják a kórkép kimenetelét.

A leggyakrabban társuló pszichiátriai, pszichológiai zavarok, tünetek a következők:

– depresszió illetve ennek tünetei (20-30 %),

– bipoláris betegség (mániás depresszió) 10 %,

– szorongásos betegségek (pánik betegség vagy generalizált szorongás 20-30 %),

– alkohol vagy drogfüggőség (25- 50 %!)

– alvászavarok (az esetek 75 %-ban jelen van!).

A mindennapokban ezek az emberek úgymond ?daydreaming? állapotában leledzhetnek sokszor, azaz álmodoznak, szinte nem is a földön járnak. A matematika tantárgyat sosem szerették, és nem is volt erősségük. Gyakran okoz, vagy okozott számukra problémát a tájékozódás.Nehezükre esett az órát megtanulni. Geometriai feladatok, vagy térgeometriai feladatok vizualizálása, elképzelése nehézségeket okozott, vagy okoz mind a mai napig. Az ilyen betegségben szenvedő egyén rajzolni nem tud, vagy nem szeret. A pénz kezelése, spórolás sosem volt erőssége.

Gyakran éretlennek vagy gyerekesnek tűnik, tűnhet a viselkedésük, gyerekkorban esetleg az ?osztály bohócának? hívták, sokszor esetleg csúfoltak is, ami miatt sok esetben jelentősen csökkent önértékeléssel rendelkeznek, önértékelési problémáik vannak, ezzel kapcsolatban gyakran hangulatuk nyomott, vagy rosszkedvűek.

A jövővel kapcsolatban gyakran szoronganak, nyugtalanok. Gyakran problémát jelent az érzéseket szavakban kifejezniük, vagy megfelelő szavakat tálalni különböző érzésekre. Különböző szituációkban, vagy feladatokban az átlagnál gyorsabban kifáradnak, és a regenerálódás ideje hosszabb ideig is tart. Nem erősségük a kitartás, egyszerre több feladatba is belekezdenek, anélkül, hogy akár eggyel is kész lennének. Sok esetben el sem olvassa a használati utasítást, és a nélkül kezd bele a szerelésbe vagy a gépek összerakásába.

Kivizsgálás

Mivel különböző pszichiátriai tünetek vagy betegségek az ADHD tüneteit elfedhetik, így sok esetben ennek felderítése nehézkesebb. Azonban rendelkezésre állnak olyan pszichiátriai tesztek, melyek a klinikai diagnózis felállításához jelentős segítséget adnak. Az egyén problémáinak, tüneteinek elmesélése (klinikai anamnézis) elmondása mellett információra van szükség valakitől a családban (heteroanamnézis), ha van rá mód, akár a gyerekkor feltérképezésére.A kivizsgáláshoz hozzátartozik, az alapvető pszichiátriai zavarok, tünetek kiszűrése (differenciáldiagnózis) egyrészt különböző tesztekkel, másrészt részletes kikérdezéssel a betegtől. Ezek mellett egy alapvető neuropszichitriai tesztet is célszerű elvegezni az illető értelmi képességeinek feltérképezésére. CT vagy MR vagy egyéb úgynevezett képalkotó vizsgálat elvégzésére szinte sosem kerül sor, csak ha egyéb okot akarunk kizárni (agytumor, szélütés vagy stroke stb.).

A tünetek leírása, a tesztek eredményének kiértékelése pontosítja a diagnózist. Jelenleg több különböző tesztet alkalmaznak a felnőttkori ADHD kiszűrésére illetve pontosabb diagnosztizálására.

Ezek közül

– az ASRS 1.1 (önbecslő tünetskála) amit a beteg maga tölt ki és alkalmazható, mint szűrőteszt, vagy mint tünetbecslő,

– a WURS-teszt amit szintén a beteg tölt ki, de a gyerekkoráról, 5-15 teszt  hozzátartozóknak, szülőknek.

Ezek mellett több különböző tesztet alkalmazhatnak a szakemberek, sőt hosszabb és mélyebb kivizsgálások esetén az összest alkalmazzák.

Egy jelentős momentum, ami gyakran segít felállítani a klinikai diagnózist, ha úgymond ?ex juve antibus?, azaz a diagnózis konkrét megléte előtt adunk gyógyszert a betegnek, aki szinte azonnal jól reagál a gyógyszerre. Ez jelentős mértékben megerősítheti a hipotézist.Terápia

Jelenleg a terápia három formáját használjuk. A fennálló egyéb pszichiátriai korképek és tünetek a terápia hatására szinte teljes mértékben javulnak, vagy meg is szűnnek, amik korábban nehezen voltak kezelhetők (szorongás, alvászavar, nyugtalanság, hangulati instabilitás stb.).

1. Gyógyszeres terápia

2. Pszichoterapia

3. Alternatív gyógyászat/terápia

Gyógyszeres terápia

Jelenleg az ADHD karbantartására több lehetőség áll rendelkezésre. Ezek közül a legegyszerűbb bizonyos antidepresszánsok alkalmazása, melyek a noradrenalin és/vagy dopamin anyagcserét befolyásolják az agyban. Ezeknek a hatása mérsékelt, és nem teljesen kielégítő, de sok esetben bizonyos fokú javulást lehet elérni velük.

A terápia fő gerincét jelenleg a központi idegrendszeri ?úgynevezett stimulánsok? képezik. Ez a gyógyszercsoport már 50 évvel ezelőtt is alkalmazva volt a gyógyászatban igen jelentős eredménnyel. Hatásuk szinte azonnal jelentkezik, azonban ha az illető nem szedi, a hatás gyorsan csökken. Napjainkban ez a gyógyszercsoport gyakran kerül a támadások középpontjába különböző okok miatt, de az eddig alkalmazott leghatékonyabb kezelési módszer.

Újabban különböző tanulmányokban leírják, hogy egy alvás-ébrenlétet szabályozó gyógyszer javítja, és befolyásolja az ADHD tüneteit, leginkább a figyelemzavarra hatva. Ezt különböző alvászavarokban, alvásbetegségekben használjak (pl. Narkolepszia, amikor a beteg hirtelen napközben összeesik és elalszik, vagy az ismeretlen eredetű nappali aluszékonyság-szindróma esetén). Hatása valószínű az agy dopamin anyagcseréjére van. Az amerikai légierő a pilótáknál próbálta ki jelentős eredménnyel, a koncentrációjuk fokozására, megtartására.Egy újabb gyógyszercsoport került forgalomba nem régen, ami nem központi idegrendszeri stimuláns, talán az antidepresszánsokhoz áll legközelebb a hatásmechanizmusa. Hatékony gyógyszer, de a stimulánsokat nem múlja felül.

Pszichoterápia

A zavar, illetve az ebből adódó problémák kezelésére strukturált kognitív és viselkedésterápiás módszerek vannak. Ezek lehetnek egyéniek vagy csoportosak, amikor is több paciens vesz részt a terapeutával a foglalkozáson. A terápia célja a koncentrálási, tanulási zavarok, és folyamatok rendszerezése, a mindennapi életben való struktúra kialakítása. Nevezhetjük ez mai divatos szóval ?coaching?-nak is, de ennél azért konkrétabb, és átfogóbb.

A terápia során a beteg megtanulja rendszerezni,szortírozni, prioritálni a dolgait, érzéseit, tetteit. Megtanulja kezelni az érzéseit, illetve az esetleges impulzív kitöréseket kordában tartani. Jelentősen fokozza az eredményességet, ezáltal csökkentve a frusztrációs érzést és szorongást a mindennapokban. A mindfulness terápia a hiperaktivitás, impulzivitás, és sok esetben a koncentráció fokozására is hatással van, több különböző vizsgálat szerint.

Alternatív gyógyászat/terápia

Kimutatott tény, hogy az omega-3 zsírsav, ami a halakban tálalható, a tanulási folyamatokat javítja, hosszabb távon a koncentrációt is jelentősen javítja. Több különböző protokollban benne van, sok országban már gyerekek részére is különböző formában kapható.

Az igazi eredmény azonban a három fent említett formának a kombinációjától várható leginkább.

Forrás: