Hogyan kerülhető el az arcüreggyulladás?

A téli hónapokban menetrendszerűen megérkeznek a különféle légúti fertőzések, amelyek az éves fertőző betegségek közel 40 százalékát teszik ki Magyarországon. A náthás állapot és az influenzavírusok nyomán gyakran alakul ki azok kellemetlen szövődménye, az arcüreggyulladás, ami szinte minden ember életében jelentkezik legalább egyszer, és ami akár krónikussá is válhat.

Mit kell tudni erről a betegségről, és hogyan tehetünk ellene?

Az orrjárattal összeköttetésben álló üregek gyulladásos megbetegedését gyakran arcüreggyulladásnak hívjuk. Ennél azonban pontosabb az orvosi megnevezés, az orrmelléküreg-gyulladás, hiszen a gyulladás nemcsak az arcüreget, hanem a többi orrmelléküreget (a homlok- és a rostacsonti üregeket, vagy az ún. iköblöt) is érintheti. Leggyakrabban vírusos felső légúti betegségek szövődményeként alakul ki: az orrmelléküregek nyálkahártyája megduzzad, a kivezető nyílások elzáródnak, így a termelődő nyák nem tud kiürülni. Ennek a pangó váladéknak a bakteriális felülfertőződése okozza a gyulladást.

„Az orrmelléküreg-gyulladás jellemzően a téli hónapok betegsége, de nemcsak a vírusos légúti fertőzések szövődménye lehet, hanem az orrnyálkahártya egyéb gyulladásos állapotaihoz, például allergiához is társulhat. Bizonyos típusai, például a gombás fertőzések gyakran érintik a károsodott immunrendszerű, krónikus betegeket. Hajlamosít rá az orrjáratok szűkülete, pl. orrsövényferdülés, orrpolip, esetleg fogászati góc, de beavatkozások, sérülések is előidézhetik. Akár 12 hétnél hosszabb ideig elhúzódó, krónikus orrmelléküreg-gyulladás is kialakulhat, amelytől az európai lakosság 11 százaléka szenved. Éppen ezért, ha egy hétnél tovább tartanak a tünetek, mindenképpen érdemes fül-orr-gégész szakorvoshoz fordulni és tanácsot kérni a lehetséges kezelési módokkal kapcsolatban” – mondta Dr. Kraxner Helga PhD, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa.

Foto: 123rf.com

Az orrmelléküreg-gyulladás tünetei

A felső légúti fertőzés tünetei, vagyis orrnyálkahártya-duzzanat, fokozott váladékképződés, nátha, orrdugulás, köhögés, torokfájdalom jelentkeznek először. Bakteriális felülfertőződésre, az orrmelléküregek gyulladására utal az addig híg, vizes orrváladék besűrűsödése, sárgászöld, gennyes jellegűvé válása, emellett fokozódó orrlégzési gátoltság és szagláscsökkenés is tapasztalható. Az arc érintett részei, az orr környéke, a homloktájék, a szem alatti területek nyomásérzékennyé válnak, feszítő fejfájás, láz, hidegrázás is jelentkezhet. A diagnózist megerősítheti az orrüreg endoszkópos vizsgálata, valamint szükség esetén képalkotó diagnosztikára is sor kerülhet (orrmelléküreg-CT).

Hogyan kerülhető el és hogyan gyógyítható?

„A náthás, hurutos tünetek, vagyis orrnyálkahártya-gyulladás esetén a legfontosabb, hogy elkerüljük a járatok elzáródását, a váladék pangását, és mindent megtegyünk az orrjáratok átjárhatóságának fenntartásáért, a termelődő orrváladék rendszeres kiürítéséért. Ezt gyakori orrfújással, az orr átmosásával, a duzzadt nyálkahártyát lohasztó, a váladékot lazító orrcseppek/orrsprayk használatával érhetjük el” – hangsúlyozta Dr. Kraxner Helga PhD.

„Természetes, házi praktikák is segíthetnek a gyulladás csökkentésében, a váladék kiürítésében: ilyen például a melléküregek melegítése borogatással, sópárnával vagy inhalálással. Azonban a gyógynövények inhalálásával, váladékoldók alkalmazásával legyünk óvatosak. Csak akkor használjuk ezeket, ha nem vagyunk allergiásak az adott növényre (pl. kamilla, lándzsás útifű)! Emellett a forrázás veszélye is fennáll forró főzet inhalálása esetén, ezért ajánlott inkább egyéb módszert választani” – tette hozzá a szakember.

Az orrmelléküregek gyulladása önmagában is fájdalmas, kellemetlen betegség, amit komolyan kell venni, ezért tanácsos orvoshoz fordulni vele. Elhanyagolva ugyanis további, veszélyes szövődményekhez vezethet: a gyulladás a környező szövetekre, szervekre is átterjedhet, esetleg a szemüregek vagy az agy irányába húzódhat. Fontos az orr átjárhatóságának és az orrmelléküregek szellőzésének mielőbbi helyreállítása, a gyulladás megszüntetése az orrcseppek, orrspray-k alkalmazása mellett fájdalom- és lázcsillapító gyógyszerek, szükség esetén antibiotikumok segítségével. Ha a gyulladás ezekkel az ún. konzervatív módszerekkel nem csökkenthető kellő mértékben, esetleg a melléküregek kivezetőnyílásainak elzáródása nem szüntethető meg, akkor a probléma állandósul, ami az említett szövődmények kialakulásához vezethet. Ilyenkor egyéb beavatkozások is szükségessé válhatnak, akár műtétre is sor kerülhet. Ennek során a fül-orr-gégész szakorvos endoszkópos sebészi beavatkozással biztosítja az orrjáratok megfelelő átjárhatóságát, a melléküregek komfortos szellőzését.