Hiperaktivitásra nem megoldás a pszichiátria 2013-12-03 Kórkép Megosztás: Tweet Újra napvilágot láttak hírek azzal kapcsolatban, hogy nő a hiperaktív gyermekek száma. Most a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg egy tanulmány miszerint az elmúlt 10 évben másfélszer több gyereknél diagnosztizálták a hiperaktivitást. A probléma ezzel ugyanaz, mint öt vagy tíz évvel ezelőtt: a diagnózis szubjektív, a kezelésként adott pszichiátriai szerek pedig függőséget és veszélyes mellékhatásokat okozhatnak. Ráadásul nem oldják meg a gyermek problémáját. A JAMA Psychiarty című szaklap tanulmányt jelentetett meg arról, hogy az utóbbi 10 év alatt a pszichiátriai kezeltek száma megnőtt, különösen a fiatalkorúaknál mutatkozik, ahol a hiperaktivitással diagnosztizáltak száma másfélszeresére növekedett. A jelentés azt is tartalmazza, hogy a diagnosztizált gyermekek kétharmadánál „gyógyszeres” kezelést alkalmaznak. Az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány, amely egy nemzetközi emberi jogi szervezet hazai csoportjaként működik Magyarországon, kutatást végzett a témával kapcsolatban, melynek során számos olyan adatra bukkant, amelyek a tapasztalatok szerint általában nem jutnak el az érintett szülőkhöz, akik megoldást szeretnének találni gyermekük hiperaktivitására. Az egyik legfontosabb információ, amelyről a szülőknek tudniuk kellene, hogy nem létezik olyan tudományos vizsgálat, kutatási eredmény, amely igazolná a hiperaktivitás, figyelemzavar „agyi betegség", kémiai egyensúlyzavar voltát. Viszont a "kémiai egyensúlyzavar" elméletének tényként való terjesztése az, ami igényt támaszt olyan erős, tudatbefolyásoló pszichiátriai szerek használatára, amelyekkel az ilyen gyerekeket manapság kezelni próbálják. Ezek a pszichiátriai szerek valójában kémiailag közelebb állnak az utcai kábítószerekhez, mint a normál orvosi gyógyszerekhez. Ennek megfelelően sokuknál hozzászokást, függőséget alakíthat ki, emellett számos igen negatív mellékhatást okozhatnak (amelyekről a gyógyszerkönyvek be is számolnak). A hiperaktivitás nem betegség, hanem valamilyen – nem pszichiátriai – probléma tünete. Egy hasonlattal élve: ha valakinek erősen viszket a bőre, és ez komoly problémát okoz neki, kaphat olyan szereket, amelyektől úgy eltompul, hogy nem fogja érezni a viszketést, így a probléma látszólag megoldódott. Ám nyilvánvaló, hogy ezzel csak a tüneteket nyomtuk el, s nem a valódi problémát kezeltük, ami lehet egy bőrfertőzés, amely orvosi kezelést igényel. Óriási a különbség a tünetek leírása és az okok megtalálása, illetve kezelése között. A pszichiátria a hiperaktivitás problémájára mindössze annak „betegségként" való leírását és a tüneteket elnyomó, erős tudatbefolyásoló, a függőség veszélyét magában rejtő droghatású anyagok használatát fejlesztette ki legfőbb „megoldásként". A valódi megoldást az jelenti, ha időt és fáradságot szánunk arra, hogy megtaláljuk, mi váltja ki a hiperaktivitás tüneteit, amit számos dolog okozhat. Orvosi tanulmányok szólnak arról, hogy pl. bizonyos allergiák, cukorérzékenység, mesterséges élelmiszer-adalékok okozhatnak hiperaktivitást, ilyen esetekben alapos belgyógyászati vagy allergológiai kivizsgálás, étrendváltoztatás segíthet. Ha a gyermeknek tanulási problémái vannak, pszichiátriai szerek adása helyett érdemes keresni egy megbízható és hozzáértő magántanárt, aki elismeri a szótagoló (hagyományos) olvasástanítási módszert. Az is lehet, hogy a gyerek az átlagosnál több energiával, mozgási kedvvel rendelkezik, s csak a „lelassult" felnőttekhez képest tűnik hiperaktívnak. Ilyenkor segíteni kell neki, hogy energiáját sportban, közös elfoglaltságokban levezethesse, hiszen életerejére felnőtt korában is szüksége lesz. Az alapítvány évek óta igyekszik felvilágosítani az embereket a hiperaktivitás témájáról ezért megjelentetett egy INGYENES tájékoztató kiadványt, amelyet az alábbi elérhetőségeken lehet kérni: Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Alapítvány: 1461 Budapest, Pf. 182., az 1/342-6355-ös telefonszámon vagy az [email protected] e-mail címen. Forrás:
