Beszélj magad helyett

Vannak olyan emberek, akik szavak nélkül is magukra vonják a figyelmet, mások pedig a lelküket is kiteszik, mégsem érik el ezt. Mit tudhat az egyik és mit csinál rosszul a másik?

A beszéd jelenleg elnyomott tudomány! Többnyire csak szófolyamként hallható. Sokan beszélgetnek hosszú perceket mobiltelefonjaikon, de ha össze kéne foglalni, miről volt szó, valószínűleg bajban lennének. Pedig a beszéd azért alakul ki gyermekkorban, hogy a gondolatok kibuggyanhassanak. Nem gondolom, hogy Petőfit kissé átformálva "egy gondolat sem bántja a ma emberét", de a beszédből több is kiderül, mint amit az illető kiejt a száján! Képet ad a beszélőről, amely megmutatja, hogy milyen a lelki állapota, a személyisége….

Sosincs késő tanulni. A beszédünk valamelyest velünk együtt alakul, így szerencsére egy kis munkával segíthet felismeréseinkben. Amikor rendeződik a beszéd, rendeződnek a gondolatok, helyükre kerülnek a szavak, mondatok. Új világ nyílik előttünk, amelyben hatni tudunk a környezetünkre. Igazi varázslat, amikor egy társaságban elmesélünk egy történetet, amelybe senki nem szól közbe és nevetgélnek, amikor poent mondunk. (és nem csak azért mert mi nevetgélünk).

Beszélni sokféleképpen lehet; halkan- hangosan, dinamikusan-enerváltan, vidáman vagy búsan, kíváncsian-kioktatóan. Attól függően, hogy az adott helyzetben hogyan szeretnénk! A kiejtett szót technikai elemekkel tudjuk alakítani; hangszínünkkel, hangerőnkkel, beszédtempónkkal. Mindezeket fokozni a hallható nonverbális elemeken kívül testünkkel lehet. Egy személyes beszélgetés során ugyanis kevés, ha csak a hallható információt adjuk át, a láthatónak is fontos szerep jut. Garmadával jelennek meg a testbeszédet boncolgató könyvek, de hasznukat csak akkor vehetjük, ha tudjuk mi mivel függ össze.

shutterstock_758643943

Saját magunkat sokféleképpen képezhetjük, de talán a legcélravezetőbb  keresni olyasvalakit, aki a sok kulcs közül segít választani. A tudást ugyanis nem adják, hanem hozzásegítenek.

Kezdjük az alapoknál

Először érdemes megtanulni szavak nélkül beszélni. Hiszen, ha úgy sikerül közölnünk, mit szeretnénk, akkor már rendezetten fogjuk tudni szavakba önteni mondandónkat. Letisztulnak a gondolataink és mások számára is tisztább közléseket tudunk megfogalmazni.

Az alapfogásokat a nonverbalis kommunikáció legnagyobb mestereitől kell megtanulni; a lovaktól!

A lovak a nonverbalis kommunikáció nagymesterei.  Az 1890-es években, Willhelm von Osten, Okos Hans nevű lovával járt szerte Németországban . A csodaló hibátlanul számolt, ismerte az abc-t. Tudta a négy alapműveletet. Zoológusok, pedagógusok, cirkuszi idomárok és pszichológusok vizsgálták a jelenséget. Hans patadobogással jelezte a helyes választ kérdezőinek. A megoldáshoz nem vezetett könnyű út. Az első komoly lépés az a felismerés volt, hogy Hans csak akkor tudta a választ, ha a kérdező is.

A számolás során a kérdező önkéntelenül koncentrált, megfeszült és a helyes válaszra fellélegzett. Ezeket a jeleket dekódolta a ló. Willhelm von Osten ettől függetlenül zseniális érzékenységű ember volt, Hans feltehetőleg valóban okosabb, érzékenyebb volt egy átlagos lónál. A lovak azonban valóban letisztult rendszerű kommunikációt használnak, amely alapjaiban jól követhető.

1j82hunr6

A testtartással, fejtartással, minimális hanghatás megfelelő alkalmazásával tökéletes összhangot lehet létrehozni, akár egy tanulási folyamat részként. A legtöbb esetben önbizalmat ad, amikor egy négyötszáz kilós állattal sikerül kialakítani a kapcsolatot. Mindenki a megfelelő pozícióba kerül. A ló "csatlakozik", elfogadja a közeledésünket és vezetői szerepünket.

E jelenség kiaknázatlan lehetőség a kommunikációs eszköztár alkalmazására. Nemcsak a pedagógusok és a diákok esetében, hanem akár a családban, akár munkahelyen.

Ha valaki állandóan kiabál, mit fog csinálni, akkor, amikor valóban kiabálni kell? Mégis úgy edzenek minket gyerekkortól, hogy sokszor csak a felemelt hangra, hangos szóra reagálunk. Ez azért baj, mert elvesznek a finomságok a kommunikációnkból.

Forrás: