Befolyásolja a koronavírus átadását a SARS-CoV-2 mutáció?

Erre egyelőre nincs bizonyíték

Új kutatások alapján nincs azonosított SARS-CoV-2 mutáció, melynek hatására hatékonyabbá vált volna a koronavírus továbbterjedése.

Miután jelentős mennyiségű SARS-CoV-2 mutációt megvizsgáltak, tudósok egy új tanulmány keretein belül megállapították: nem azonosítottak egyetlen olyat sem, amely nagy valószínűséggel javítaná a vírus átadhatóságát.

A Nature Communications szaklapban közölt kutatás igen értékes segítség lehet, hogy a tudósok nyomon követhessék a koronavírus lehetséges mutációit – olyan emberekkel találkozik ugyanis, akiket beoltottak ellene.

Fotó: 123rf.com

Vírusmutáció

A SARS-CoV-2, vagyis az a Covid-19-ért felelős vírus nagyjából 1 esztendeje van jelen az emberekben. Ezidő alatt azonban nem maradt ugyanolyan.

A vírusok önmaguk másolásával terjednek a gazdaszervezetben. Ha minden a terveik szerint halad, a replikáció eredményeképpen a vírus genetikailag azonos másolatai veszik át a korábbiak helyét a gazdatestben. A SARS-CoV-2 esetében ezek a sejtek jellemzően az ember légzőrendszerének sejtjei. Ugyanakkor, a vírus mutálódhat is a másolási folyamat során.

A vírusmutáció háromból egy ok miatt következik be: vagy hiba történik a replikációs folyamat során, vagy a mutáció azért történik meg, mert egy másik vírus is jelen van a gazdaszervezetben. A mutáció lehet következmény is, a személy immunrendszerének vírusra gyakorolt hatása miatt.

A mutációk kulcsfontosságúak egy vírus evolúciója szempontjából, ahogyan más organizmusok esetében is. Ha egy mutáció javítja a vírus replikációs képességét, a mutáció valószínűleg továbbterjed, s exponenciálisan terjedhet. Amennyiben viszont a mutáció káros a vírus replikációs képességére nézve, kevésbé valószínű a továbbterjedés. A semleges mutációk átadhatók, egyéb tényezőktől függően.

Fotó: 123rf.com

Az új koronavírus, azaz a SARS-CoV-2 esetében a kulcskérdés az: vajon mekkora valószínűséggel és milyen gyakorisággal javítják a vírus mutációi a replikáció képességét – például azáltal, hogy hatékonyabbá teszik azt, ne állhasson annyira ellen egy ember immunrendszerének.

A vírus már most nagymértékben fertőző, s a betegség, amelyet okozhat, 2020 decemberében több mint 1,5 millió ember halálát okozta világszerte. Ha a SARS-CoV-2 mutációja fertőzőbbé válik, a halálozási arány valószínűleg még tovább emelkedik. A fenti tanulmány mögött álló tudósok több mint 46 ezer mintát elemeztek. A genom mintákat 46.723 embertől vették, 99 országból.

Dr. Lucy van Dorp, a tanulmány közreműködő szerzője, az Egyesült Királyságbeli UCL Genetikai Intézet munkatársa megdöbbentőnek nevezte kutatás céljából létrehozott SARS-CoV-2 genomok számát. „Már a világjárvány korai szakaszában rájöttünk, hogy új megközelítésekre lesz szükségünk a hatalmas mennyiségű adat – közel valós időben történő – elemzéséhez a vírus olyan új mutációinak megjelölésére, amelyek befolyásolhatják annak átvitelét vagy a tünetek súlyosságát” – mondta.

A tudósok által elemzett adatkészlet 2020 július végéig beszerzett mintákat tartalmazott. A kezdeti 46.723 minta közül a szakemberek 12.706 vírusmutációs esetet azonosítottak – ám különösen 398 olyan mutáció érdekelte őket, melyek számos alkalommal függetlenül fordultak elő. Ez ugyanis azt jelezné, hogy e mutációk nagyobb valószínűséggel növelik a vírus átterjedésének esélyét, mintsem hogy semleges hatást fejtenek ki és véletlenül adódjanak tovább. A tudósok végül 185 mutációt azonosítottak, amelyek legalább háromszor, függetlenül fordultak elő.

Annak megállapítására, vajon a mutációk javítják-e az átadás esélyeit, létrehozták a vírus evolúciós fájának modelljeit – megvizsgálva ezzel, hogy az egyes mutációk milyen gyakoriak voltak egy adott evolúciós ág mentén. Ha a mutáció gyakran következett be utódokban, az valószínűleg növelte a vírus átterjedésének esélyét.

Fotó: MTI

Miután azonban a három, egymástól függetlenül bekövetkezett 185 mutáció evolúciós progresszióját nyomon követték, a kutatók nem találtak bizonyítékot arra, hogy bármelyik növelné a koronavírus terjedési esélyeit. Ehelyett kiderült, hogy a mutációk többsége semleges, ha vírusfertőzésről van szó.  A jelek szerint a mutációk elsősorban az emberi immunrendszer hatásaként jelentkeztek.

“Ez azt jelentheti, hogy a SARS-CoV-2 legfontosabb mutációs eseménye az embereknél nagyon hamar bekövetkezett, miután a vírus átjutott egy még azonosítatlan, nem humán állatból egy személyre” – hangsúlyozta Prof. Francois Balloux, a Londoni Egyetemi Kollégium biológiai tudomány osztályának vezetője, a tanulmány rangidős szerzője.

Hozzátette: lehet, hogy elmulasztották a vírus korai adaptációjának ezen időszakát az embereknél. Korábban ugyanis úgy becsülték, hogy a SARS-CoV-2 2019 októberében vagy novemberében jutott át az emberekbe, de az első genomjuk december legvégére datálódik. Addigra megjelenhettek és rögzülhettek az emberekre való átvitel szempontjából döntő jelentőségű vírusmutációk, melyek így kizárják, hogy tanulmányozzák őket.

A mutációk gyors azonosítására már csak azért is szükség van, mert az első hatékony SARS-CoV-2 vakcinát hamarosan világszerte bevezetik, s a vírus valószínűleg mutációk sorozatán megy keresztül erre adott válaszként.

Az oltás tekintetében egyébként jók a hírek. A vírus valószínűleg beszerezheti mutációit a jövőben, hogy menekülhessen a vakcina elől, de bízunk benne, hogy képesek vagyunk azonnal megjelölni ezeket, s ez lehetővé teszi az oltások időben történő frissítését, ha szükséges – jegyezte meg a professzor.

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php