Alattomos szembetegség a keratoconus

A keratoconus olyan, lassan előrehaladó szembetegség, melynek során a szaruhártya elvékonyodik és eldeformálódik, ezzel csökkentve a látásélességet.

A betegség ezerből egy embert érint ma Magyarországon, ennek ellenére sajnos gyakran előfordul, hogy későn kerül diagnosztizálásra” – mondja Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa.

A betegség kezdeti tünete az érintett szemen a fokozatos látásromlás, és a szemüveg dioptriájának fokozatos emelkedése (rövidlátás és astigmia is fokozódhat). Később a látás olyan mértékben megromolhat, hogy az már szemüveggel nem is korrigálható. A betegség oka az, hogy a szaruhártya szabályos szövetű szerkezetét biztosító kollagán rostok folyamatosan nyúlnak, emiatt a szaruhártya előre boltosul, a szabályos gömb alakja helyett egy szabálytalan, kúpszerű alakot vesz fel. A torzulásnak köszönhetően nem megfelelően töri meg a fényt, így csökken a beteg látásélessége. A betegség általában pubertás korban jelenik meg. Lassan halad előre, sőt, néha stabil marad az állapot, és nem romlik tovább. Mivel a kezdeti tünetek nem sokban különböznek az általános fénytörési hibák okozta panaszoktól, ezért gyakran csak előrehaladott állapotban kerül diagnosztizálásra, amikor akár komoly műtéti beavatkozást is vonhat maga után.

A keratoconus általában mindkét szemet érinti, a két szem azonban különböző mértékben károsodhat. A kezdeti szakaszban előfordulhat, hogy csak az egyik szemen tapasztalja a tüneteket a páciens. A betegségre jellemző a progresszió, előrehaladása évekig, akár évtizedekig tart, majd lelassul vagy megáll. Korai kialakulás esetén a betegség nagyobb eséllyel súlyosbodhat, az időben történő kezelés elmulasztásával olyan súlyos látásromlás is kialakulhat, amely a normál életet lehetetlenné teszi.

Átfogó szemészeti vizsgálat szükséges

A keratoconus optikai környezetben, amikor a páciens csak szemüvegfelírásra jelentkezik sajnos ritkán kerül kiszűrése, a pontos diagnózis felállításához és a kezelési lehetőségek megismeréséhez egy átfogó szemészeti vizsgálatra van szükség, amely magába foglalja a szaruhártya topográffal történő vizsgálatát (szaruhártya felszíni térképének készítését).

A deformáltság miatt a betegség akár már a kezdeti időszakban módosítja a szembe jutó fénysugarak törését, ezzel homályos látást idéz elő, hasonlóan a nem megfelelő szemüveg viseléséhez. Kezdetben a látás még jól korrigálható szemüveggel vagy lágy kontaktlencsével, később már csak kemény kontaktlencsével lehet elérni ugyan azt a látásélményt. Ha az állapot tovább romlik, és nem történik orvosi beavatkozás a progresszió megállítására, akkor csak a szaruhártya átültetés adhat esélyt a páciens látásának megőrzésére.

Létezik olyan kezelés, amelyik megállítja a romlást

Szerencsés esetben a betegség korai diagnosztizálása megóvhatja beteget az igazán kockázatos műtéti beavatkozásoktól. Ha a keratoconus nincs túlzottan előrehaladott állapotban, az ún. Cross-Linking (CXL) kezelést lehet alkalmazni, ami fájdalommentesen, komolyabb fizikai behatás nélkül képes lelassítani, vagy akár megállítani a progressziót.

Újvári Gyulát (Kennyt), a Patikadomb énekesét szintén ezzel a kórképpel diagnosztizálták a Budai Szemészeti Klinikán 2019 februárjában.

Látásjavító lézeres szemműtétre érkeztem a Budai Szemészeti Központba és megdöbbentem, mikor az elővizsgálaton kiderült, hogy a kezelést nem lehet elvégezni, mert komoly szaruhártya elvékonyodási rendellenességem van. A diagnózis azért volt különösen meglepő, mert a folyamatos szemromlás miatt rendszeresen jártam optikába erősebb szemüveget íratni és korábban nem merült fel a gyanú, hogy ilyen komoly problémám lehet.”

Dr. Nagymihály Attila, a Budai Szemészeti Központ intézetvezető főorvosa arról mesélt, hogy sok diagnosztizálatlan pácienssel találkozik a lézeres látásjavító kezelés alkalmassági vizsgálatai során.

Szemészeti szűrővizsgálattal kapcsolatban is sokkal tudatosabbnak kellene lenni az embereknek. Különösen a szemüvegeseknek legalább kétévente érdemes eljárni átfogó szemészeti szűrővizsgálatra. A keratoconus betegségre lehet gyanakodni, ha 20 éves kor után is tovább romlik a páciens dioptriája, magas és folyamatosan változik a szemen mért cylinder érték. Nagyon örülünk, mert úgy tűnik Újvári Gyula esete szerencsésen végződik, hiszen az egyik szeme olyan állapotban volt, amikor Cross-Linking kezeléssel még tudtuk stabilizálni a látását, így néhány hét gyógyulási idő után szemüveggel újra élesen lát. A másik szeme sokkal rosszabb állapotban van, de a Cross-Linking kezelés egy speciális formájával van esély, hogy erre a szemére sem veszíti majd el teljesen a látását.”

A betegség, tünetek leírása önmagában nem alkalmas diagnózis felállítására, nem helyettesítheti a szakorvossal történő konzultációt. Ha bármilyen betegség gyanúja felmerül, kérjük egyeztessen kezelőorvosával!

Forrás: https://napidoktor.hu/index