Önhibánkon kívül

Inkább követünk el véletlenül, mint szándékosan vétségeket. Egy új tanulmány szerint kevésbé vagyunk elutasítóak azzal, aki önhibáján kívül vétkezett.

Gyakrabban fordul elő, hogy hagyjuk megtörténni a „bűnt”, mint az, hogy szánt szándékkal okoznánk azt. A Psychological Science című lapban megjelent tanulmány szerint ennek oka az, hogy az emberek is kevésbé elutasítóak azzal, aki önhibáján kívül vétkezett.

„A szándékosan és a gondatlanságból elkövetett bűnök meglehetősen gyakoriak mindennapi életünk során, és sokan hajlamosak összekeverni a kettőt.” – véli Peter DeScioli a Brandeis Egyetem tanára, aki a Pennsylvaniai Egyetemen dolgozó John Christnerrel és Robert Kurzbannal együtt végezte a kutatást.

„Ha a pénztáros véletlenül többet ad vissza, a legtöbben gond nélkül elteszik a pénzt, arra azonban nem vetemednének, hogy elcsenjenek ugyanannyit a kasszából, ha senki nem figyel oda.” A legtöbb pszichológus szerint ez azzal magyarázható, hogy ilyenkor az agyunk hibázik, mivel az első esetet úgy értelmezi, hogy véletlenül tettük csak el az extra összeget – ami lopás esetén kizárt.

DeScioliék azonban arra gyanakodtak, hogy tudatos döntésről van szó, amit az vezérel, hogy mások hogyan ítélnék meg a tettünket. Ezért elvégeztek egy kísérletet, amelyhez az Amazon.com Mechancal Turk nevű honlapjáról kerestek résztvevőket. Az oldal pénzt fizet, hogy feladatokat oldjanak meg rajta.

Minden kísérletbe két-három embert vontak be. Az „elcsenő” választhatott, hogy segít-e egy „tulajdonostól” elvenni egy dollárt, vagy vár 15 percet, ami alatt automatikusan megérkezik hozzá az összeg, de akkor a szervezőkhöz kerül 15 cent „büntetés”, és neki csak 85 cent jut. Néha egy harmadik szereplőt is bevontak a kísérletbe, aki csak megfigyelőként vett részt a játékban.

Amikor az „elcsenők” tudták, hogy valaki figyeli őket, 51 százalékuk engedte, hogy leteljen a várakozási idő, pedig ezzel a módszerrel senki sem járt jól. Ha azt gondolták, senki sem figyeli őket, mindössze 28 százalék járt így el. DeScioli szerint a felfedezés segíthet a pszichológusoknak a lelkiismeret és az elítélés közti kapcsolat feltérképezésében.

Forrás: