Mi az egzisztenciális válság? És hogyan lehet megbirkózni vele?

Egy bizonyos ponton mindannyian szembesülünk olyan kérdésekkel, hogy mi az élet igazi értelme, mi az életem célja, vagy ki vagyok én?

Az élet egy misztérium, és az élet mély kérdéseiről való gondolkodás természetes dolog. Amikor azonban ezek a gondolatok mindent elsöprővé válnak, úgy érezzük, hogy eluralkodik rajtunk a kétségbeesés, a szorongás és a frusztráció. Ez az, amit egzisztenciális válságnak nevezünk.

Mi az egzisztenciális válság?


Egzisztenciális válság akkor következik be, amikor az ember elkezdi megkérdőjelezni saját létezését. Úgy írható le, mint tartósan fennálló negatív érzések és érzelmek, amelyeket az ember az élet eredendő értelmének keresése közben él át. Bizonyos esetekben a szélsőséges gondolatok és a megválaszolhatatlan kérdések frusztrációt, szorongást, depressziót, sőt öngyilkossági szándékot is okoznak.

Élet szorongás és pánik nélkül

Az egzisztenciális rettegés vagy egzisztenciális szorongás ugyanennek más elnevezései. Sok ember megy át az egzisztenciális válság egy szakaszán. Az egzisztenciális válságot a kétségbeesés intenzív érzése eredményezheti, amikor olyan kérdéseken töpreng, mint például: “Mi értelme van?” vagy “Miért számít ez az egész?”.


Általában egybeesik az élet egy fordulópontjával. Ezért minden olyan jelentős esemény, amely megtöri a meglévő és biztonságos gondolkodás- vagy életmintát, és az ismertből az ismeretlenbe taszít, kiváltó oknak tekinthető. Kiváltó ok lehet egy hirtelen külső zavar is, mint például egy világjárvány vagy természeti csapás, amely megszakítja a biztonsági hálót vagy az eddig normálisnak tekintett életmintát.

Az egzisztenciális válság jelei
Normális, ha mélyen elgondolkodik az életén, vagy megkérdőjelezi az érzéseit. A kérdés akkor merül fel, amikor semmilyen válasz nem elégíti ki Önt. A bonyolult kérdések állandó hurokká válnak, amelyeknek nincs kielégítő megoldása. Ez viszont belső konfliktushoz vezet a létezése okával kapcsolatban. Bárki, bármilyen életkorban áteshet egzisztenciális válságon.

Sok tünet hasonlónak tűnhet más mentális betegségek tüneteihez. Az egzisztenciális válság azonosításához keresse a kiváltó pontokat. Általában a mindennapi élet nehézségei, vagy a munkahelyi vagy családi nehézségek nem erre vezethetők vissza.

Az egzisztenciális válság kiváltó pontjaként nagyobb, életet megváltoztató események hatnak. Minden olyan helyzet, amely megzavarja a mindennapi rutinját, apró epizód a válság kialakulásához.

  • A tünetek megértése segít a helyzet felismerésében:
    A napi teendőkre való hajlandóság hiánya
    Állandó ingerlékenység és szkepticizmus
    Megmagyarázhatatlan félelem
    Nincs motiváció vagy energia
    Minden döntés megkérdőjelezése
    Állandó szorongás
    Depressziós érzés
    Elszigetelődés a szeretteitől
    Túlterheltnek érzi magát
    Magányosság
    A szorongás növekvő szintje
    Pánikrohamok
    Negatív önértékelés
    Hirtelen öngyilkossági gondolatok
    A gyász tünetei


Az egzisztenciális válság okai


1. Szeretteink halála
Néha egy szeretett személy elvesztése is kiválthat egzisztenciális válságot, mivel az ember elkezdi megkérdőjelezni az élet értelmét és a halál véglegességét.

2. Szembesülés a saját halálunk lehetőségével
A halállal kapcsolatos egzisztenciális válság azt jelenti, hogy az ember a halál lehetőségére összpontosít, és arra, hogy mi történik utána. Ez az egzisztenciális szorongás jelentkezhet az életkorral vagy egy krónikus betegség diagnózisával.

3. Válás vagy szakítás
Néha egy személyes kapcsolat vége, amely egy egység végét és az individualista identitás hiányát jelzi, gyakran az alacsony önértékelés érzését alakítja ki. Ez megkérdőjelezi a személy életét, szorongáshoz és magányhoz vezet.

5. Pandémia
Az egész világ egy világjárványon megy keresztül. Az emberek elvesztették a munkájukat, szeretteiket, családtagjaikat, szüleiket, megélhetésüket és mindent ennek a járványnak a következtében. Az elszigeteltség és az, hogy nem tudnak kapcsolatot teremteni az emberekkel, a magányosság érzéséhez vezetett. Gyász, szenvedés és halál vesz körül bennünket, ami a tehetetlenség, a szorongás és a frusztráció érzését hozza.  Ez felveti sokakban az élet bizonytalanságát és értelmetlenségét.

6. A választás szabadsága
Mindannyian szeretjük a szabadságunkat. A túl nagy szabadság azonban bizonytalanságot, depressziót, sőt szorongást is okozhat. A “bármit megtehetünk szabadsága” egzisztenciális válsághoz vezethet.

7. Érzelmi válság
Vannak emberek, akik elnyomják az érzelmeiket, és egy bizonyos ponton ezek az érzések óriási intenzitással pattannak vissza, ami ahhoz vezet, hogy drámaian átérzik a sokáig disszociált, elfojtott  érzelmeket. Ettől úgy érzik, hogy túlterheltek, és elindulhat egy lefelé tartó spirál, ha az érzelmi válságát nem oldja meg.

8. Félelem a felelősségtől
Nincs helyes út az élethez. Az, hogy mit hozunk ki belőle, az a mi felelősségünk. Ez a fajta gondolkodásmód a kudarctól való félelmet ébresztheti bennünk. Az a tény, hogy senki más nem tud a segítségünkre sietni, és egyedül vagyunk ezen az “életnek” nevezett utazáson, elidegenítheti az embert másoktól.

Amikor tudja, hogy egy jelentős döntés előtt áll, amely megváltoztathatja az élete irányát, ez kiváltó tényezőként működhet, és egzisztenciális szorongáshoz vezethet.

9. Jelentős életesemények
Ideális esetben az emberek megbecsülik a fontos életeseményeket. Egyesek azonban úgy érezhetik, hogy megnyomorítják őket. Az 50. életév betöltése, a gyerekek elköltözése, az egyedül élés stb. olyan példák, amelyek megkérdőjelezhetik az életet. A változás nehéz, és az átmeneti szakasz idegőrlő lehet. Néhány jelentős életesemény egzisztenciális rettegéssel jár.

10. Identitásválság
Elkezdi megkérdőjelezni az alapokat és magát az identitását. Visszatekint az életére, és úgy érzi, hogy soha nem fejezte ki magát. A biztonságos úton járt, vagy nem adott hangot nemtetszésédnek. Lehet, hogy a bánatát a szőnyeg alá tolta. Eközben megtagadta önmagát.

Hogyan hat az egzisztenciális válság a mentális egészségre?
Egzisztenciális válság akkor lép fel, amikor az ember az élet értelmetlenségének érzését, a motiváció hiányát és az állandó kétségbeesés érzését érzi. Az emberek gyakran küzdenek mentális egészségügyi problémákkal, például szorongással és depresszióval az egzisztenciális válság időszakában.

Az egzisztenciális válság okozta szorongás és depresszió azonban nagyon különbözik a klinikai depressziótól és szorongástól. Az egzisztenciális szorongást az élet valódi értelmétől vagy értelmének hiányától való félelem okozza. Az egyén szoronghat az élete döntései miatt vagy a választás szabadságának hiánya miatt.

Az egzisztenciális depresszió az érdektelenség, a szomorúság, a reménytelenség és a motivációvesztés érzésére utal, amely gyakran kíséri az egzisztenciális válságot. Az egyén reménytelennek érezheti magát a társadalommal, a világgal és általában az élettel kapcsolatban. Úgy érzik, hogy nincs értelme bármit is tenni, mert semmi sem változtat senkin. Ez motivációhiányhoz vezet, és hatással van az illető mentális egészségére.

Foto:pixabay.com

Az egzisztenciális válság hatására az egyén úgy érzi, hogy nem kívánatos, és ennek következtében elszigeteli magát másoktól. Ebben a válságban a szeretteiknek és a barátaiknak támogatniuk kell az ilyen embereket, és éreztetniük kell velük, hogy szeretik őket. Emlékeztetni kell őket arra, hogy mennyire fontosak a világ számára. Az állandó támogatás és szeretet segíthet az embereknek megbirkózni az egzisztenciális depresszióval, a szorongással és más mentális egészségügyi problémákkal.


Az egzisztenciális válsággal való megbirkózás módjai


1. Vezessen hálanaplót

Kövesse azt a gyakorlatot, hogy minden nap írjon vagy töltse meg egy naplót minden apró dologgal, amiért hálás .

Olyan egyszerű dolgok is hasznosak lehetnek, mint hogy hálás az ételért, vagy a tiszta levegőért, amit belélegzik. Olyankor, amikor megkérdőjelezi az élet értelmét, olvassa a naplót. Emlékeztetni fogja mindarra, amivel meg van áldva.

2. Pozitív hozzáállás gyakorlása

Ha egzisztenciális válságfázison megy keresztül, az elméjétt negatív gondolatokkal homályosítja el. Gyakran nehéz megszakítani a negativitás hurokját. Ezért eddze arra az elméjét, hogy minden negatívum között a pozitívumokat keresse. Az olyan egyszerű eszközök, mint a meditáció, a pozitív megerősítések létrehozása és a megerőltető edzés segíthetnek kilépni a negatív térből.

3. Engedje el az ismeretlentől való félelmet

Felesleges olyan dolgok miatt bosszankodni, amelyek nem az ön ellenőrzése alatt állnak. Értse meg és békéljen meg azzal a ténnyel, hogy nem találhat mindenre választ.

Ezért a tudatosság és egyszerűen a jelenben való létezés segíthet abban, hogy jobban megbirkózzon a problémával. Egy egyszerű gyakorlat, hogy visszahozza a fókuszt a jelen pillanatra, tanulmányozza a környezetét, a légzésére koncentráljon, és azt mondja magának, hogy az élet gyönyörű – életmódváltó hack lehet.

4. Nagy kérdések szegmentálása

A legtöbb kérdés, ami egy egzisztenciális válság során felmerül, összetett és nehezen megválaszolható. A nagy kérdéseket bontsa kisebbekre. Ez segíthet leegyszerűsíteni az életet. Ezért tegyen egyszerre egy-egy apró lépést, és állítsa le a zajt az elméjében.

6. Irányítsa át az energiáját

Ne rágódjon semmilyen kellemetlen vagy traumatikus élményen. Az energiáját fordítsa olyan dolgokra, amelyek iránt szenvedélyesen érdeklődik. Vállaljon hobbit vagy segítsen egy jó ügy érdekében, hogy kiteljesedést találjon az életben.

Foto:pixabay.com

Tehát tömören (ha az írást végigolvasni sincs még kedve:)

Vegye át az irányítást, vagy fogadjon el segítséget, számolja az áldásait, beszéljen a problémáiról, és terelje az energiáját konstruktív tevékenységekre. Keressen olyan segítőket, akik aktívan segíthetnek Önnek kiszabadulni az egzisztenciális válságból. Néha a másoknak való megbocsátás, a múltbeli hibákra való nem gondolkodás és az egyszerű elengedés is olyan eszközök, amelyek segíthetnek az egzisztenciális válság kezelésében. Bár önmaga is kezelhető, a gyorsabb felépülés érdekében felkereshet egy terapeutát is. Kövesse a megadott tippeket, és szükség esetén kérjen segítséget.

 

 

Forrás: Napidoktor.hu