Majd ha vér folyik? 2012-01-02 Kívül-belül Megosztás: Tweet Rengeteg nő évekig tartó megaláztatást és fenyegettetést visel el amiatt, mert ügyét nem szakszerűen kezelik a hivatalos intézmények. Nem is gondolnánk, hogy hány bántalmazó férfi indít rágalmazó eljárást volt élettársa, felesége ellen, ha az följelentést tesz bántalmazásért. A családon belüli erőszak még mindig tabu Magyarországon: a kívülállók és az intézmények legtöbbször az áldozatokat hibáztatják és büntetik. A családon belüli erőszak áldozatainak jogi kálváriája Biztos hisztis az a nő, ez váltja ki a férj agresszióját. Miért nem lép ki a helyzetből a feleség, ha veri a férje? Egy pofon minden családban elcsattan, mit problémázik az a nő? Mi, a hatóság nem lépünk közbe, amíg vér nem folyik. Ha legközelebb bántalmazzák, akkor telefonáljon kedves hölgyem, rajtakapjuk a bántalmazót, és elindítjuk a megelőző eljárást. A fojtogatás nyoma nem látszik, tehát nem állapítunk meg bűncselekményt. A fenti mondatok abszurd drámába illenek, pedig a valóságban hangoztak, hangoznak el, méghozzá elég sűrűn. A Patent (Patriarchátust Ellenzők Társasága) egyesület tájékoztatójából kiderült, Magyarország patriarchális társadalom, mely nem szívesen foglalkozik a családon belüli, nőket ért erőszakkal. A gyámügy, a rendőrség, a pedagógiai intézmények és a bíróság is hárít. Vagy nem hisznek a nőnek, vagy eljelentéktelenítik problémáját. Nem ritkán, végül még az áldozatot sújtják pénzbírsággal. A Patent védi a nőket A Patent stratégiai pereskedési programot dolgozott ki, amelyen keresztül föl szeretné hívni a figyelmet családon belüli erőszak ügyében folytatott intézményi eljárások visszásságaira, az állam képviseletében eljáró szakemberek felelősségére. A figyelemfelkeltés az egyesület részéről peres eljárások, ezen belül büntetőjogi és kártérítési eljárások útján történik, illetve fegyelmi eljárások útján, melyeket az egyes ügyekben eljáró hivatalos személyek ellen folytatnak a fölöttesek (rendőrkapitány, főbíró, főügyész) megkeresésével. A tapasztalatok alapján, sajnos gyakorinak mondható a hanyag ügykezelés, vagy a bűncselekmény megvalósítás a hivatalos személyek részéről – a Patent Egyesület elnöke szerint – tehát például az igazságügyi pszichológusok szakszerűtlen eljárása. Tömegesen előforduló esetek Dr. Spronz Júlia ügyvéd, jogvédő nem kirívó, hanem sajnos tömegesen előforduló esetekről számolt be az egyesület budapesti sajtótájékoztatóján, amelyek szerinte az áldozathibáztató rendszer miatt következnek be. Igaz ugyan, hogy ma magasabb a jogtudatosság, mint korábban, a bántalmazott vagy fenyegetett, esetleg „csak” kiszolgáltatott helyzetben lévő nők mégis inkább csak a gyerekeik érdekében mernek jelentkezni végül az egyesületnél. A bántalmazott anyák, miközben sok esetben szégyent éreznek, kifáradnak a hivatalos procedúrákban, sem kedvük, sem erejük nincs már a pereskedéshez, amely általában évekig elhúzódik, és amely során újra és újra megszégyenítik és meghazudtolják őket. Az egyesület vezetői szerint azonban egyszer kellene átszakadnia a gátnak, ezért harcolnak heti 4-5 ügy felkarolásán keresztül a nők igazságáért. Lássuk, melyek azok a tömegével előforduló esetek és hivatalos „megoldásaik”, amelyekben a hivatalos szervek meglehetősen ötletgazdagon hárítják el a felelősséget! Nem létezik zaklatás ott, ahol van közös gyerek? Az egyik ügyfajta a zaklatás tényállásának hárítása. Egy, a volt feleséggel közösen bérelt lakást szándékosan rongáló apát például azzal mentett föl a nyomozóhatóság, hogy csak „feszültség levezetésére” követte el a rongálást, így nincs megállapítható bűncselekmény. A férfi a lakásuk falait megszégyenítő, rágalmazó fenyegetésekkel firkálta tele, a nő rongálásért és zaklatásért tett feljelentést. A rendőrség azonban azzal mentette föl az apát, hogy „gyermekének örömet akart szerezni”, ezért „dekorálta ki a falakat”. Nincs ugyan törvénybe foglalva, mégis az a kialakult jogalkalmazói gyakorlat, hogy nem állapítanak meg zaklatást abban a családban, ahol van közös gyerek. Az egyesület például, ez ellen a kialakult gyakorlat ellen is fellép. Elintézik egy „könnyű testi sértéssel” A családon belüli erőszak körébe eső legtöbb ügyében, magánindítványra indul meg a büntetőeljárás és magánváddal zajlik, azaz nincs ügyész, a sértettnek magát kell képviselnie. Így áll elő az az abszurd helyzet, hogy a nőt meghazudtolják, ha nem láthatóak fojtogatásának nyomai. Egy, a felesége testét ollóval kilyuggató férfi tettét például „könnyű testi sértésnek” minősítették, így az ügyészség a sértettre háríthatta a további eljárást. Az OrientPress Hírügynökség, a közigazgatás hírszolgáltatója kérdésére Spronz Júlia elmondta: az egyes szakágak dolgozói azért nem informálják egymást az ügy különböző aspektusairól, mert nincs erre kidolgozott protokoll, bevett eljárásrend. Így egy bántalmazó apánál, akár minden második hetét is el kell töltenie egy rettegő gyereknek. A gyerek jogait egyébként sem veszik figyelembe, amíg nincs bírói végzés, addig nem adnak a gyermek beszámolóira, s előfordul, hogy meg sem kérdezik őket. Az egyik bántalmazott anyuka elmondta, gyermeke az első pillanattól azt nyilatkozta minden szakembernek, hogy az anyjával szeretne élni és fél az apjától, hátha vele is azt követi el, mint az anyjával, a bíró mégis az anya manipulációjának értékelte a gyerek vallomását. További gyakori probléma a lakáshasználat megítélése, és a távoltartási ügyek, ezek közt is a megelőző távoltartás. Forrás: