Ma van az Idősek Világnapja

Október 1-jét még 1991-ben jelölte ki az ENSZ közgyűlése az Idősek Világnapjának. Napjainkban nagyjából 600 millió hatvan év feletti személy él a világon, Magyarországon több mint 2 millióan, akiknek fele kontinencia problémákkal küzd. Sokan közülük aktívan kiveszik a részüket a családi terhek megosztásában, főként az unokák gondozásában. Ez viszont csak akkor valósulhat meg, ha a vizelettartási problémákkal küzdők ellátottsága megvalósul.

 

A Cseppnyi Önbizalom Programról

 

A Magyar Kontinencia Társaság megbízásából immáron 9. éve zajló Cseppnyi Önbizalom Program keretében, összesen több mint 5100 háziorvosi praxis részvételével, 202.000 beteg bevonásával készült felmérés a hazai kontinencia érintettségről. Ennek köszönhetően 2019-re egyedülálló módon magyarországi regiszter adatbázis jött létre, mely alapján képessé vált különböző betegprofilok létrehozására, valamint egy hiteles problématérkép felállítására.

Fotó: 123rf.com

2019-es évi felmérés

 

A közel tízezer fő bevonásával készült kutatásban a vizelettartási panaszokat kiváltó kockázati tényezőket, a tünetek súlyosságát, a nemek szerinti eloszlást, valamint a vizeletürítés gyakoriságát vizsgálták.

A 2019-es évi országos lefedettségű felmérésből kiderült, hogy az inkontinenciában érintett emberek a társadalom idősebb csoportjaiból kerülnek ki, jelentős többsége, 77,2%-a nő, azon belül is a 65 év körüli korosztályt érinti. Nagy részük önellátó, semmilyen segítségre sem szorul, így számukra a vizelettartási problémák az életminőséget komolyan befolyásoló tényezőt jelentenek.

Fotó: 123rf.com

A felmérésbe bekerült populációban van egy több mint 300 fős, tehát a minta 3%-át meghaladó csoport, akik állandó vizelettartási problémával élnek, miközben aktívak, önellátóak, nem szorulnak segítségre. Számukra olyan megoldásokat kell kínálni, amelyek lehetővé teszik, hogy panaszaik ellenére tudjanak dolgozni, megfelelő életminőségben teljenek napjaik, ne korlátozza őket az inkontinencia a szabad mozgásban és aktivitásban. Tehát az elsődleges cél, a minél gyorsabb tünetmentesítés, ami sajnos nem valósul meg ma Magyarországon, emiatt pedig a beteg stigmatizálódik.

Szakmai irányelv megújítása

 

A 2016-ban, az EMMI/Egészségügyi Szakmai Kollégium égisze alatt létrejött, a felnőttkorban előforduló, nem neurogén inkontinenciáról szóló szakmai irányelv, idén lejárt. Az irányelv megújítása szükséges, melynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy az inkontinenciában érintettek lakóhelyükhöz közel, háziorvosuktól kapjanak ellátást. Ezzel tehermentesítve a járóbeteg szakellátó rendszert.

Nem utolsó sorban szükség van a betegek egészségértésének fejlesztése, a szakma kontinencia ellátás fejlesztésére háziorvos, háziorvosi asszisztens, védőnő, gyógyszerész bevonásával.

Fotó: 123rf.com

Legsúlyosabb kockázati tényezők

Az inkontinencia leggyakoribb kockázati tényezői a cukorbetegség és az ezzel gyakran összefüggő túlsúly. A megkérdezettek 40,7%-a érintett cukorbetegségben, és 34,9%-a túlsúlyos. Magas a mintában azoknak az aránya, akik kettő vagy annál több rizikófaktor miatt igényelnek kiemelt figyelmet. A válaszadók esetében tízből hatan ebbe a csoportba kerülnek és kevesebb, mint egyharmada a válaszadóknak, aki csak egy veszélyforrással néz szembe.

Nagyszülői GYED

Elöregedő társadalmunkban kiemelkedően fontos, hogy az idősek is aktív szerepvállalói legyenek a családnak, ezzel gyermekeik munkába való mielőbbi visszatérésének lehetőségét teremtik meg. Emiatt 2020. január 1-jétől időskori GYED-et vehetnek igénybe azok a nagyszülők, akik még nem mentek nyugdíjba, abban, az esetben, ha a dolgozó szülők helyett vállalják, hogy az unokákat ők gondozzák. Erre viszont csak akkor van lehetőségük, ha időskorban nem küzdenek olyan erősen megbélyegző hatású betegséggel, mint az inkontinencia. Ezért kiemelkedően fontos az, hogy az idősek életminősége drámai javulást mutasson.

A felmérés során viszont az derült ki, hogy a betegek 34%-a nem kap megfelelő eszközös tünetmentesítést, azaz a lakosságot tekintve 200.000 főnél többen nem kapnak megfelelő tüneti ellátást. A megkérdezettek 31%-a azt vallotta, hogy nem kap megfelelő professzionális segítséget, akkor sem, ha időben a háziorvosához fordult. A háziorvostól a szakorvosi praxisba történő irányítás mindössze 42%-ban történik meg. Ebből arra következtethetünk, hogy azon időskorú lakosok, akik igény bevennék az időskori GYED-et, kezeletlen kontinencia problémáik miatt képtelenek vagy csak kis mértékben tudnak részt venni a családi terhek megosztásába, ezáltal a Gyermekgondozási díj kihasználatlan lehet.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.