Így változik a korral a hang – mi az, ami természetes és ami betegséget jelez?

Ha valakivel telefonon beszélünk, meg tudjuk állapítani, hogy körülbelül mennyi idős lehet. A hangunk tehát a korral változik, ám bizonyos változások akár rendellenességet, hangképzési zavart is jelezhetnek. Az intő jeleket dr. Holpert Valéria fül-orr-gégész, foniáter, a Fül-orr-gége Központ orvosa foglalta össze.

A hangképzés bonyolult folyamata

Amikor a belélegzett levegő a tüdőből elindulva a légcsövön keresztül a gégefőnél találkozik a hangszalagokkal, az itt keletkező primer gégehang a rezonátorként funkcionáló toldalékcsőben alakul át a fülünk által érzékelt hanggá. A toldalékcső elemei, az ajkak, a nyelv-, a garat- és az orrüreg a rezonátorlánc szerepét töltik be, az idegrendszer pedig a hangképzéshez szükséges izmok működését koordinálja.

Dr. Holpert Valéria elmondta, hogy bizonyos mértékben anatómiailag meghatározott, hogy milyen hangon beszélünk. A hangmagasságot például a rezgésszám határozza meg, ami függ a hangszalagok hosszától és feszültségétől, illetve a tüdőből kiáramló levegő áramlási sebességétől. Hangszínünket pedig a testalkat mellett a hangképző szervek egyéni eltérései, hormonális és pszichés tényezők is befolyásolják.

A hangképzésben résztvevő szerveinken is nyomot hagy az idő

Foto:123rf.com

Az évek múlásával bekövetkeznek bizonyos korral járó változások a szervezetünkben. A csontozatunk, izomzatunk sem lesz olyan, mint a fiatalabb éveinkben. Változik a tüdőkapacitás, a gége és a hangszalagok nagysága, működése, a toldalékcső mérete és rugalmassága, a nyelv nagysága és mozgékonysága is, és ezzel együtt a hangunk is. Emellett természetesen az életmódunk is nyomot hagy a hangunkon, gondoljunk csak arra, hogy milyen jellegzetes hangmélyülést okoz például a dohányzás.

Két fontos állomás

Az első jelentős változás a pubertáskor környékén történik. A mutálás során megváltozik a gége nagysága és a hangszalagok hossza. Ez a folyamat fiúknál és lányoknál egyaránt lezajlik, noha előbbiek esetében jóval látványosabban. A másik jelentős állomás a hatvanadik életév körül érkezik el. A hangszalagok rugalmatlanabbá válnak, a gégeizomzat leépül, a hangképző izmok és a nemi hormonok alulműködése miatt a hang gyengül, szaggatottabbá válhat.

Helytelen hangképzés – ilyenkor javasolt orvoshoz fordulni

Nem természetes, és nem is korral járó folyamat, ha elhúzódó rekedtséget tapasztalunk, vagy épp látszólag ok nélkül túl magas vagy alacsony lesz a hangunk, vagyis megváltozik a hangmagasság.
Hangképzési zavart jelezhet az is, ha a hangunk beszéd közben elcsuklik, délutánra, estefelé rendszeresen elfárad, fátyolossá, erőtlenné válik.
Ha beszéd közben fájdalmat érzünk a torokban, akár gombócérzés is jelentkezhet.
Gyerekekkel is javasolt orvoshoz fordulni, ha tartós rekedtség jelentkezik. A háttérben ugyanis helytelen hangképzési technika is állhat, ami miatt a gyermek hangja egyre rekedtebbé válik, elmegy. A közösségben folyamatosan túlkiabálni igyekszik társait, ezáltal rendszeresen préseli, túlfeszíti a hangszálait.
A másik kritikus pont a mutálás időszaka. Előfordulhat ugyanis, hogy ez a folyamat nem megy időben végbe, ilyenkor elhúzódó mutálásról beszélünk. Ez nagyon kellemetlen pillanatokat szerezhet az érzékeny kamaszoknak. Foniátriai kivizsgálás során megállapítható a diagnózis és megkezdhető a szükséges kezelés.