Asztma roham vagy pánikroham?

Stressz miatt asztma?

Több kutatás is folyamatban van, a stressz és a stresszhormonok pontos szerepéről az asztmában. Annyi bizonyos, hogy a stressz is egy trigger, vagyis egy olyan tényező, mint például a pollenek vagy a dohányfüst, melyek egyes betegeknél asztmás rohamot válthatnak ki. A kutatások azt is kimutatták, hogy a szervezet stresszre adott válasza beindítja az immunrendszert, és bizonyos hormonok felszabadulását idézi elő. Ez gyulladáshoz vezethet a tüdőben, ami asztmás rohamot válthat ki.

Így árulja el az arcunk, ha stresszelünk

Asztma által okozott stressz?

A betegeknél emiatt egy kedvezőtlen körforgás alakulhat ki – magyarázza dr. Potecz Györgyi. A nem megfelelően kezelt, gyakori tünetekkel járó asztmával való együttélés stresszt és szorongást is okozhat, ezekről pedig tudjuk, hogy felerősítik az asztmás tüneteket, asztma rohamot is okozhatnak. A kedvezőtlen folyamatot úgy lehet megtörni, ha a betegeket informáljuk az asztma és a stressz tünetek közötti különbségekről és megfelelő kezelésben részesülnek, amivel tünetmentesek lehetnek.

fotó:flickr.com

Asztmás roham vagy pánikroham?

Aki asztmásként él át stresszesebb időszakot, gyakoribb köhögést tapasztalhat, légszomj, nehézlégzés és mellkasi szorítás jelzi, hogy a tünetei rosszabbodnak. A fokozatos állapotromlás mellett hirtelen is felerősödhetnek a tünetek, asztmás roham is jelentkezhet. Ha a beteg gyakran él át stresszes epizódokat, esetleg pánikrohamoktól is szenved, akkor a tünetek hasonlósága miatt nem tudja minden esetben egyértelműen eldönteni, hogy a pánikroham vagy az asztma roham tüneteit tapasztalja.

Ez az eszköz segítség a tünetek megítéléséhez

Az asztma kontrollszint megítéléséhez hasznos kiegészítő az otthoni légzésfunkciós eszköz. Az inhalátor nagyságú készülék pontosan méri és mobiltelefonra tölthető alkalmazásban rögzíti az aktuális légzésfunkciós értéket, ami alapján egyértelműen el lehet dönteni, hogy az asztma rosszabbodott, vagy pánikroham, stressz tünete a légzési nehézség.

Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy valakinél a fenntartó kezelés ellenére is gyakrabban kell használni a rohamoldót, akkor az azt jelzi, hogy újra be kell állítani az asztma gyógyszereit. Ilyenkor szükséges orvoshoz fordulnia, soron kívül is. Az otthoni légzésfunkciós eszköz segítségével az adatokat a távolból is elküldheti a tüdőgyógyász részére, aki távkonzultáció során, a tünetei és a mért értékek függvényében módosítani tud a terápián.

Foto:123rf.com

Az asztma jelenleg nem gyógyítható betegség, de sikeresen kezelhető. Jól beállított kezeléssel többségében tünetmentességet lehet elérni. A stressz által kiváltott asztma kezelése során azonban mind az asztmát, mind a stresszt kezelni kell. Az asztma gyógyszeres kezelése mellett ilyen esetben stresszkezelő technikák elsajátítása is segíthet.