A válás megölheti a gyerek lelkét

A válás minden résztvevő számára nehéz lelki folyamat, főként akkor, ha a felek sértettségük miatt képtelenek eltekinteni saját fájdalmuktól, és emiatt a gyermekük sérül leginkább…

Attól függ, hogy a válás trauma lesz-e a gyerek számára vagy sem, hogy utána a szülők miként kommunikálnak egymással és a gyermekükkel. A gyerek felé ilyenkor mi a jó kommunikáció? Mik a leggyakoribb hibák, amiket a szülők elkövethetnek?

„Az egyik gyakori hiba, hogy a szülők a gyermeken keresztül üzengetnek egymással. Ez azért rossz, mert ha egy negatív hírt közöl a gyerek vagy félreérti a másik, akkor magára veszi az üzenet hordozója, vagyis a gyerek. Azt fogja gondolni, hogy rá haragszik például az apukája, mert ő mondta a rossz hírt. Az sem szerencsés, ha a gyereket felnőttként kezeljük, a felnőtt párkapcsolati problémáinkat beszéljük meg vele. Azért könnyű ebbe belecsúszni, mert a nagyobbacska óvodás és annál idősebb gyerekeknek imponál az, ha a szülő vele akar lelkizni, tetszik neki, ha az egyik szülő megosztja vele a felnőtt dolgait. Ez egy kapcsolódás neki a szülővel, és kvázi kéri is ezt a helyzetet. Azonban abszolút nem mindegy, hogy mit és hogyan mondok el neki. Hiszen a válás párkapcsolati, férfi-női szinten történik, ám a szülő-gyerek kapcsolat nem bomlik fel. A gyerek teljesen más minőségben van az anyjával és az apjával a válás után. A gyereknek az az érdeke, hogy mind a két szülővel megmaradjon ugyanaz a kapcsolati szál – ugyanolyan minőségben és mennyiségben. Itt a felnőtt embernek kell elkülönítenie azt, hogy neki párkapcsolati sértettsége van, amit nem tolhat rá a gyerekére. Ha például a nőnek szexuális problémája volt a férjével, az nem tartozik a gyerekre. Az lenne az ideális, ha a gyermek szintjén – a saját sértettség ellenére – támogatni tudja, hogy az apjával normális, jó kapcsolata legyen” – mondja Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus a Spirit fm-en is hallható #nofilter – Nők filter nélkül Köböl Anitával legújabb adásában.

A legnagyobb hiba pedig az, ha egymás ellen hangolják a gyereket, illetve eszköznek használják a saját sértettségükben, haragból vagy bosszúvágytól fűtve.

Könnyű belecsúszni abba, hogy például az egyik szülő szidja a másikat a gyerek előtt, aki – ha hazamegy – a másik szülőtől is kapja ugyanezt a szidást. Mit él meg a gyerek? Ő kötődik mind a két szülőhöz, neki minkét szülő hiteles, tehát elhiszi azt, amit mond neki, nem kérdőjelezi meg. Ha szépen átmosom a fejét, és azt sulykolom, hogy az anyád ilyen meg olyan, akkor ezzel a tudattal megy haza, és máris rosszul érzi magát abban a kettősségben, hogy ő rosszat gondol az anyukájáról. Ebből szokott lenni az úgynevezett lojalitás konfliktus, hogy visszamegy az anyához, és nagyon megváltozik a viselkedése, és idő, míg visszaáll a régi kerékvágásba. Ezután ha az anya ráerősít erre, és ő elkezdi az apát szidni, amit a gyerek megint elhisz, akkor folyamatos kettősségben éli az életét. Azok a szülők, akik ezt csinálják, azt kockáztatják, hogy a gyereknek ebből egy idő után elege lesz, és lelép. Örüljünk neki, ha nem egy deviáns csoporthoz csatlakozik, hanem csak elköltözik az ország másik végébe egyetemre. A gyereknek a lelkét meg tudja ölni, ha azt érzi, hogy folyamatosan uszítják” – teszi hozzá Bojti Andrea klinikai gyermek- és ifjúságpszichológus.

Olvasd el ezt is!

Videó – Lehet békés egy válás?

Forrás: https://napidoktor.hu/index


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.