Az állandóan újrakezdett kapcsolatok csak bajt okozhatnak?

A felmelegített románcok hátrányai

Aki szerette a Jóbarátok sorozatot, annak ismerős lehet Ross és Rachel vissza-visszatérő szerelme. Ahogyan Carrie és Mr. Big románca is a Szex és New Yorkból. Vajon van értelme az efféle, többször újrakezdett kapcsolatoknak?

Nem kevés olyan pár van a világon, akik bár szakítanak, később újra elkezdik kapcsolatukat, majd az egészet megint megismétlik. A szakemberek nem biztosak abban, hogy egészséges újból és újból kitenni magunkat az efféle érzelmi zűrzavarnak. Egy új kutatás szerint az időről-időre ismét újrakezdett kapcsolatok nagyobb szorongást és depressziót eredményezhetnek – egy felmérés szerint Amerikában a felnőttek 60 százaléka már volt részese ilyen kapcsolatnak.

„A médiában, a népszerű műsorokban és a zenékben is számos félrevezető üzenet van” – hangsúlyozta Kale Monk, a tanulmány vezető szerzője, hozzátéve, hogy az olyan refrénekre és üzenetekre gondol, amelyek arról szólnak, hogy „ha szeretsz valakit, hagyd elmenni. Ha visszajön hozzád, akkor tudhatod, hogy van a dolognak értelme.”

Noha szakítani és később újra összejönni nem mindig rossz dolog, általánosságban azt lehet mondani, hogy a folytatásos minta károsíthatja a személyes jólétet, a közérzetet – mondta el Monk, aki a Missouri Egyetem emberi fejlődés és a családtudomány karának professzor asszisztense. Kollégáival 545 felnőtt adatait elemezte, ellenkező és azonos nemű kapcsolatok terén egyaránt, hogy felderítse az összefüggést a többször újrakezdett kapcsolatok és az érzelmi stressz között. A résztvevők egyharmada vallotta, hogy szakítottak a párjával, majd újra belevágtak a kapcsolatban, volt, aki 8 alkalommal. Azt is elmondták, hogy az azt megelőző 2 hétben mennyire szorongóak voltak, kontrollálatlan aggodalom jellemezte őket, reménytelenséget és/vagy kevés érdeklődést éreztek olyan aktivitások iránt is, amelyeket korábban élveztek.

A szorongás tünetei magasabbak voltak azoknál a résztvevőknél, akik állandóan újrakezdett kapcsolatokban éltek, akkor is, ha a kutatók számításba vették a kort, a kapcsolat hosszát és típusát, illetve azt, voltak-e gyerekeik.

„Bár a szakítás önmagában szorongást és rossz közérzetet okoz, ez normálisnak tekinthető átmenetileg. Ám a kapcsolat felbontása, majd újrakezdése jóval zavarosabb és lesújtóbb hatással van a közérzetünkre” – mondta Kale Monk.

Az emberek különféle okokból vágnak ismét bele az ilyen viszonyokba. Aki ilyen kapcsolatban van a partnerével, annak érdemesebb lenne a dolgok mögé nézni és felmérni, hogy tulajdonképpen mi is folyik itt.

“Egy kutatás kimutatta, hogy az olyan tényezők, mint a szóbeli zaklatás és erőszak, a rossz kommunikáció vagy az elköteleződés hiánya vezet a legtöbbször az efféle, folyton újrakezdett kapcsolatokhoz” – mondta el Beverly Palmert, a Dominguez Hills-i Kaliforniai Állami Egyetem visszavonult pszichológia professzora.

Véleménye szerint az új tanulmánnyal az a gond, hogy nem lehet megállapítani, vajon ki szenved nagyobb érzelmi stressztől, akit elhagytak vagy aki elhagyta a másikat. Jellemző ugyanakkor, hogy az ilyen kapcsolatokban általában sokszor az egyik fél az elhagyó és a másik az elhagyott. Majd az, aki elment, fogja magát és visszatér. Ebben a körforgásban tehát mindig van egy aktív és egy passzív fél. Olykor persze előfordul, hogy a szakítás, majd újrakezdés jól sül el és előnyt kovácsolnak belőle. Van, aki azt mondja, hogy a szakítás és a szünet segített nekik megújítani a kapcsolatot, s rájöttek arra, hogy nem akarnak a másik nélkül élni.

„Mielőtt valóban újrakezdünk egy kapcsolatot, érdemes értékelni az egészet és átgondolni, miért lett vége, valamint hogy van-e esély arra: jobb lesz” – tanácsolja Kale Monk.

Fontos átgondolni az alábbiakat:

• milyen okok vezettek a kapcsolat felbomlásához, ezek mennyire konzisztensek
• beszéljünk azokról a dolgokról, amelyek a szakításhoz vezettek
• amennyiben jellemző volt az erőszak vagy biztonságunk kockán forgott, keressünk segítséget
• legyünk tisztában azzal: egy mérgező kapcsolatnak véget kell vetni

Érdemes átgondolnunk, hogy akivel vagyunk, az a személy hozzájárul-e személyes fejlődésünkhöz, támaszt jelent-e számunkra- megvan-e részéről az empátia például – mielőtt úgy döntünk, hogy megállapodunk mellette. (A tanulmány a Family Relations szaklapban jelent meg.)

Forrás: https://napidoktor.hu/index.php