Mi történik, amikor álmodunk?

Libikókán ülve átrepülni a fél várost? A világűrben kis lila űrlényekkel barátkozni? Hol történhet meg gyakorlatilag bármi velünk? Az álmainkban.

Az ember mindig döbbenten állt az élmény előtt, amelyet saját álmai jelentettek, és gyakran felmerült benne a kérdés, hogy miért pont azt az álmot élte át. Még ma is sokan foglalkoznak azzal, hogy mi is valójában az álom, és különböző új elméletek és feltételezések születnek a témában.

Annyit szinte biztosan tudunk, hogy az alvás alapvetően két fázisra osztható, a REM (rapid eye movement – gyors szemmozgású), és az NREM (non-rapid eye movement – gyors szemmozgás nélküli) fázisra.

Mindkét szakaszban álmodunk: a REM fázis idejének közel 80%-ában, míg a NREM fázisnak csak 30%-ában. A két szakasz alatti álmok jellegzetességeiben azonban jelentősen eltérnek, hiszen a REM álmok színesek és szürreálisak, ám a NREM álmok realisztikusak és érzelemdúsak lehetnek.

alvás

A gyors szemmozgás (REM) tulajdonképpen a szemünk ide-oda mozgása, rendszerint ilyenkor zajlanak azok az álmok, amelyekre emlékszünk is.

A legfrissebb tanulmányok szerint a szemmozgás nem véletlenszerű, hanem az ébrenléthez hasonlóan álmodás közben is azt követjük a szemünkkel, ami éppen velünk történik. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy amikor alszunk, akkor a tudatalattink kommunikál velünk, és rengeteg változatos információval lát el minket, amiket aztán az ébrenlét állapotában hasznosíthatunk.

Az álmainkat meghatározhatja az adott környezet, ahol alszunk, a napi és az elmúlt napokban történt események, a következő napokban történő események, de akár egy meg nem oldott probléma vagy félelem is. Fontos lehet odafigyelnünk, és kielemeznünk álmainkat, mert bár kutatók szerint jósolásra, vagy a jövő megállapítására természetesen nem alkalmasak, de tudatalatti érzéseinket és gondolatainkat jól közvetítik, melyeknek ismerete hozzájárul a belsőharmónia megteremtéséhez.

// vid4u.init(480,360,’9msjlKYrMD’,null,3);
// ]]>

Forrás: