Antibiotikum-rezisztencia: fogkrémben levő triklozán is okozhatja

Több kárt okoz, mint amennyi haszna van?

Kutatók szerint a triklozán nevű anyag mennyisége, mely számos háztartási termékben megtalálható – így a fogkrémben, szájvízben is -, jelentős mértékben növeli az ellenálló baktériumok számát. Vagyis antibiotikum-rezisztencia jelentkezhet.

Megdöbbentő eredményre jutott egy új kutatás, melyet a kutatók az Antimicrobial Agents & Chemotherapy című szaklapban jelentettek meg. Eszerint antibakteriális anyag is kiválthatja az antibiotikummal szemben ellenálló baktériumtörzsek jelenlétét – ez az anyag a triklozán, melyet számos háztartási termék, többek között a fogkrém és a szájvíz is tartalmaz.

A kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az antibakteriális hatású triklozán jelentős mértékben erősíti a baktériumokat, melyeknek köszönhetően azok ellenállóvá válnak a gyógyszeres kezelésekkel szemben.

Egérkísérletek során derült ki, hogy a húgyúti fertőzéssel küzdő állatok antibiotikumos kezelése nem vezetett igazán eredményre, amikor triklozánnak voltak kitéve.

Petra Levin biológus elmondta: külön aggasztó, hogy itt nemcsak antibiotikum-rezisztencia esete áll fenn, más kezelésekkel szemben is ellenállóak a baktériumok.

S bár a triklozán egy idő után kiürül a szervezetből, a hatása ennél jóval tovább tart.

Kérdés persze, hogy miért lép fel antibiotikum-rezisztencia a triklozán miatt. Ez az anyag a sejtnövekedést gáltó, ún. ppGpp (guanozin-tetrafoszfát) vegyülettel együttműködve vált ki ellenállást a baktériumokban az antibiotikummal szemben.

fogkrémek

Amennyiben a körülmények nem kedvezőek, a ppGpp blokkolja a bioszintetikus útvonalat, mely a sejtek összetevőiből – ezek a DNS, RNS, fehérjék, zsírok – alkot új sejteket.

Mivel a túlélésre kell fókuszálni az erőforrásokkal, a sejtnövekedés leáll. A baktériumellenes gyógyszerek viszont a speciális, bioszintetikus útvonalak megcélzásával ölik meg a betolakodókat. Ha tehát ezek az útvonalak gátolva vannak, a gyógykészítmények nem tudják teljesíteni a feladatukat.

A triklozán következtében a ppGpp termelése beindul – a bioszintézis leáll, vagyis az antibiotikum képtelen elpusztítani a baktériumot.

A gyógyszer csak azoknál a baktériumoknál tudja a hatását kifejteni, amelyek nem képesek előállítani ppGpp-t – ilyenkor ugyanis a bioszintetikus útvonal nyitott marad.

A biológus kollégáival mutáns E.coli baktériumokon végzett tesztet, hogy a fent leírt elméletet bizonyítsa. Az egyik tenyésztett törzs képes volt ppGpp előállítására, a másik nem.

S valóban kiderült, hogy annál a mutánsnál, amelyik nem tudott létrehozni ilyet, a triklozán nem okozott antibiotikum-rezisztenciát.

A kutatók további vizsgálatokat is szükségesnek tartanak ezen a téren, ugyanakkor már most úgy gondolják: fontos lenne kivonni a kozmetikai termékekből a triklozánt.

Ez az anyag a fogkrémekben, szájvizekben, de ruhákban, gyermekjátékokban, sőt a hitelkártyákban is megtalálható. Azért alkalmazzák őket a gyártók, hogy mérsékeljék vagy megelőzzék a baktériumok szaporodását az adott termékben.

Forrás: Adrina - napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.