Tavaszi italok a fáradtság ellen- A kávé 2012-03-01 Diéta Megosztás: Tweet Egy ibrik gőzölgő zöld tea, egy csésze eszpresszó és egy bögre habos kakaó elkortyolásával többet tehetsz szervezetedért és a tavaszi fáradtság leküzdéséért, mint azt gondoltad volna. KÁVÉ – ébresztő! A kávécserje az etiópiai Kaffa tartomány fennsíkjáról származik, ahol terméséből még ma is kását főznek. A forró italként fogyasztott kávé pályafutása a 11. században kezdődött. A gyarmatosítás jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kávétermesztés az Egyenlítő vidékén mindenhol elterjedjen. Később e fejlődésnek köszönhetően az új, egzotikus ital Európában is megjelent, és a 17. században itt is megnyitották kapuikat az első kávéházak. Az Egyenlítő mentén mindenütt termesztenek kávét, a Baktérítőtől egészen a Ráktérítő vonaláig; Latin-Amerika (elsősorban Brazília), Ázsia és Afrika a legfontosabb termesztési területei. A terméstől a kávébabig A kávétermesztő területek trópusi éghajlatán a kávécserje adott időszakokban virágzik, és érleli termését. Ezek az időszakok a kávéövezeten belül területenként változnak, így az egész év folyamán van olyan hely, ahol lehet A tealevelek erjesztése során kémiai fermentációs folyamatok (oxidáció) mennek végbe. Ennek során az antioxidánsok, a klorofill, valamint az aminosavak bomlása alakítja ki a teára jellemző színt, illatot, aromát. Míg a fekete tea jelentős oxidációs folyamaton esik keresztül, addig a zöld teát nem fermentálják. A polifenolok olyan erős természetes sejtvédő (antioxidáns) hatású növényi eredetű anyagok, amelyek semlegesíthetik a szabad gyököket. A szabad gyökök roncsolják a test bizonyos részeit, többek között az örökítő anyagot (DNS) és a zsírt, és így bizonyos krónikus betegségek (pl. érelmeszesedés, egyes daganatos betegségek) okozói lehetnek. 3 kávét szüretelni. 1 kg zöld kávébab előállításához nagyjából 5 kg kávétermést kell kézzel leszedni. Az érett termések előkezelése folyhat szárazon (száraz eljárással) vagy vízben (nedves eljárással). A száraz feldolgozási eljárás eredményeképpen erősebb ízű kávét kapunk, mint a nedves eljárással. Az aroma Az arabica és a robusta típusú kávékat egyértelműen meg lehet különböztetni egymástól aromájuk alapján. Az arabica a két kávé közül az enyhébb, aromásabb és savasabb. Ízét kellemesen savasnak érezzük. A robusta kávé erősebb ízű, kesernyésebb és a párás völgyek erdeiben nő jobban. A pörkölés is alapvető szerepet játszik a megfelelő aroma kialakításában. A kávé és a koffein A feldolgozási módtól és a kávé típusától függően a kávék koffeintartalma tág határok között változik, pl. a robusta kávé több mint kétszer annyi koffeint tartalmaz, mint az arabica. Az erősen pörkölt kávékban általában kevesebb a koffein, mint az enyhe pörkölésűekben, mivel az eljárás csökkenti a koffeintartalmat. Jól ismert a koffein idegrendszerre gyakorolt hatása: javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, ugyanakkor késlelteti a kifáradást, gyorsítja a szervezet anyagcseréjét. Ezzel magyarázható, hogy a koffein sokkal intenzívebb és nehezebb fizikai munka elvégzését teszi lehetővé, valamint javítja az állóképességet a sportolás során. Ismert például, hogy a koffein segít a kerékpározóknak és a hosszútávfutóknak teljesítményük növelésében. Kávé: egészségügyi és egyéb jótékony hatások A kávé étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása, főleg polifenolokat tartalmaz. Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez feltehetően a polifenol-bevitellel állhat kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, a 2. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-kórra és az Alzheimer-kórra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett. A polifenolok a növényi eredetű élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenol tartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét. A kávé és az egészség: tévhitek és legendák Sok szó esik róla, de még soha nem igazolták, hogy a kávénak hatása lenne a csontok sűrűségére. A tudományos bizonyítékok szerint megfelelő napi kalciumbevitel mellett a kávénak semmilyen hatása nincs a csontok egészségi állapotára. A túlzott koffeinbevitel ugyanakkor kis mértékben fokozhatja a kevés kalciumot fogyasztó nők kalcium-kiválasztását. Egy másik legenda, hogy a koffein vízhajtó hatású. A kutatások szerint a mértéktartó kávézásnak nincs hatása a szervezet folyadékegyensúlyára. Forrás:
