Cukorbetegség diétája: szuper adagolási tippek, mérleg helyett

Számolni kell-e a tévézéshez elnassolt pisztácia szénhidrátmennyiséget cukorbeteg-, és IR-diétában? Fel kell-e jegyeznünk, hogy mennyi szénhidrát volt a salátánkban, ha paradicsommal, uborkával és túróval pakoltuk tele?

És mi a helyzet a húsokkal? Szabó Lucia, a Cukorbetegközpont dietetikusa segít eligazodni a szénhidrátok útvesztőjében!

A rost is számít, nem csak a szénhidrát

A gabonafélék szénhidráttartalmát mindenesetben bele kell számítani a napi szénhidrátkeretbe.  Idetartoznak a lisztek, pékáruk, gabona magvak, és az azokból készített müzlik, pelyhek. „Fontos, hogy minden alapanyagot szárazon kell kimérni. Vagyis tészta, vagy rizses étel esetében, még főzés előtt, szárazon kell lemérni az elfogyasztandó adagot, és annak kell kiszámolni a szénhidráttartalmát. Ugyanez igaz a reformköretekre is!” – hangsúlyozza ki Szabó Lucia. Minél rostosabb alapanyagot választunk, annál kedvezőbben illeszkedik a cukorbeteg-, és az inzulinrezisztencia étrendben. Vagyis bár a barna rizs is számolós, mivel a rost tartalma magasabb, mint a fehér rizsé, így annak a fogyasztása javasolt. A durumtészta is kedvezőbb, mint a 4-8 tojásos, fehérlisztből készült száraztészták. Ami például nem számolós az az útifűmaghéj, a chiamag, a konjac liszt, a bambuszrost liszt.

Mit nézz meg a csomagoláson?

Fehérjék, húsfélék nagy része nem számolós, ugyanakkor oda kell figyelni a húskészítményekre! „A felvágottak, párizsik csomagolásának hátoldalát érdemes elolvasni, mert keményítőt, cukrot tartalmazhat, ami máris növeli a szénhidráttartalmát. Húsoknál a belsőségek, kimondottan a máj szénhidráttartalmát kell beleszámolni a napi keretbe” – folytatja a Cukorbetegközpont dietetikusa, aki szót ejt a zsiradékokról is.  „A zsiradékokat (kókuszolaj, lenmagolaj, olivaolaj, vaj…) nem kell számolni, mivel főleg zsír, vagy olaj komponensből állnak. A tojással is hasonló a helyzet, ennek sem számoljuk a szénhidráttartalmát, ahogyan cukrozatlan, holland kakaóport sem kell számolni.”

Trükkös a túró

A tejtermékeket két csoportra osztjuk. Számolós a tej, a joghurt és a kefír.  Ugyanakkor a vaj, a tejszín nem az. De mi a helyzet a túróval és a tejföllel? Ezzel a két élelmiszerrel kicsit bizony trükközni kell. A túró szénhidráttartalmát akkor kell számolni, ha egy étkezés alkalmával 100 gramm mennyiségnél többet fogyasztunk.

Olajos magvak esetében is két csoportról beszélhetünk. Nem számolós a pisztácia, a mandula. Ami ezeknek az előnye, az egyben a hátránya is, hiszen nagyrészt zsírokat, olajokat tartalmaznak, így bár a szénhidráttartalmát nem kell számolni, a diétában mérsékelten érdemes fogyasztani. A számolós csoportot erősíti a kesudió, a gesztenye, a mák és földimogyoró!

Fotó: 123rf.com

Minden zöldség más!

Zöldségeknél egyáltalán nem kell számolni a fejes salátát, és egyéb salátaféléket.

Ha egy zöldségben 100 gramm mennyiségnél a szénhidráttartalom nem éri el az 5 grammot, akkor nem kell számolni. Ugyanakkor, ha egy étkezés alkalmával 200 grammnál többet fogyasztunk ezekből, akkor bizony már számolunk!

A magas keményítő tartalmú (vagyis az 5 grammnál több szénhidrátot tartalmazó) zöldségeket azonban mindig számolni kell. Ilyen például a burgonya, a sütőtök és a hüvelyesek. A gyümölcsök közül pedig mindegyik számolós!

Csatlakozz a Cukorbetegséggel – aktívan a mindennapokban Facebook csoporthoz, ahol két hetente friss videóval jelentkezik dietetikusunk!

Forrás: Cukorbeteg Központ