A 7 legnagyobb diéta-mítosz 2. rész 2010-09-21 Diéta Megosztás: Tweet “Mikor az ember szabadon és folyamatosan eszik, bárhol és bármikor, akkor elkezd az ösztönzés és a jutalmazás kedvéért enni, nem pedig a testi szükségletek üzeneteire reagálva” ? Dr. David Kessler. 4) A telített zsírsavak cellulitot (narancsbőrt) okoznak, egyébként sem tesznek jót az embernek. A cellulit semmiben sem különbözik más testzsíroktól; a zsírok egyszerűen lerakódnak a test különböző részein, és narancsbőrként jelennek meg a külső szemlélő számára. Minden zsírlerakódásnak a túlzott kalória-bevitel az oka, függetlenül attól, hogy ezek a kalóriák szalonna, csokis fánk vagy sárgarépacsíkok elfogyasztásából származnak-e. Néhány korábbi tanulmány összehasonlította a telített zsírsavakat a telítetlenekkel, az előbbieket rosszabbnak tüntetve fel. De míg a telítetlen zsírsavak igazán károsak, addig a jórészt állati termékekben megtalálható telített zsírok sok életfontosságú funkciót látnak el. Segítik például a test kalcium és Omega3-anyagcseréjét, fokozzák az immunrendszer aktivitását, és védik a létfontosságú szerveket a megbetegedéstől. Kis mennyiségben még segíthetik is a diétát. Nem kell azért őrizkedni a telített zsírsavaktól; a tudósok azt ajánlják, hogy inkább csökkentsd a mennyiségét napi 20 grammra – ez a mennyiség az ajánlott napi zsírbevitel egyharmada. Egy kis burger (kb. 100 gramm, 75% sovány hússal) kb. 7 grammnyi telítetlen zsírt tartalmaz, pont annyit, mint egy darabka vaj. 5) A csipegetés/rágcsálás élénkíti az anyagcserét és segít a súlycsökkentésben. Míg a huzamosabb ideig tartó éhezés katasztrófába sodorhatja a diétádat, "a csipegetés/rágcsálás szintén felcsavarja a kalóriákat" – mondja Lippert. Egyik marék mandula a másik után, vagy a banános-szójatejes turmix folyamatos szürcsölgetése végül meg fog látszani a vonalaidon ? jegyzi meg. A csipegetés szokása lerombolja az ember belső vezérlését, mely arra figyelmeztet, hogy mikor kell enni. Szinte lehetetlenné válik így az éhség és a jóllakottság jelzéseinek érzékelése. ? Ha nem tudsz visszaemlékezni, mikor voltál legutóbb igazán éhes, az már a baj kezdete.? ? mondja Lippert. Az efféle táplálkozási viselkedés senkinek sem tesz jót. 6) Az energia szeletek segítenek a súlycsökkentésben. A feldolgozott élelmiszerek, szinte kivétel nélkül, képesek részlegesen megzavarni még a legelkötelezettebb diétát is, mivel annyira könnyen emészthetők. Gondoljuk csak meg, hogy a feldolgozott élelmiszerek már részben meg vannak emésztődve. Lehetővé teszik a beleinknek, hogy energiát spóroljanak, így elősegítve a súlygyarapodást. Ezzel ellentétben, a teljes értékű étel megemésztéséhez jelentős mennyiségű energiát használunk fel. Ez a ráfordítás lehet a valószínű magyarázata annak a gyors súlycsökkenésnek, amit a nyersétel-fogyasztás hívei gyakran tapasztalnak. ? írja Richard Wrangham a "Rakjunk tüzet; avagy hogyan tett minket a főzés emberré?" című könyvében. (Perseus Books, 2009). Míg a legtöbb tudós, Wranghamot is beleértve, nem ajánlja a teljes nyersétel-diétát, a feldolgozott élelmiszerek kerülése ? kivált azoké, melyek köztudottan károsak az egészségre ? segíteni fog az egészséges testsúly elérésében ? mondja Lippert. 7) A zsírmentes étel zsírmentes testet eredményez. A 80-as években napvilágot látott új ?étrend-ajánlatok? mindenkit a zsírszegény diéta elfogadására ösztönöztek. Csak nemrégiben lett világos, mekkora hiba volt is ez. A javaslatokat "az összlakosságon végrehajtott ellenőrizetlen kísérletnek" nevezve Dr. Michael Alderman megállapítja, hogy a zsírszegény diéták hozzájárulhattak a népesség növekvő elhízásához és a cukorbetegség elterjedéséhez. Ma már tudjuk, hogy a zsírok szükségesek az egészséghez. A zsír elengedhetetlenül fontos az agy optimális működéséhez csakúgy, mint a szív, a bőr és más életfontosságú szervek funkcionálásához, mivel sok vitamin csak zsírban oldódik. A zsírok diétában is jó hatásúak lehetnek. A zsíremésztés csökkenti a ghrelintermelést ? ez a hormon a felelős az éhségérzet kialakulásáért -, míg ezzel egyidejűleg serkenti azon peptidek kibocsátását, melyek telítettségérzetet keltenek – tudhatjuk meg az American Journal of Physiology, Endocrinology and Metabolism című szakfolyóiratban, 2005-ben megjelent publikációból. Egy kis mennyiségű zsír még az étel glikémiás indexét is képes alacsonyabb szinten tartani, ezzel elősegítve azt, hogy hosszabb ideig érezzük jóllakottnak magunkat. Forrás:
