Oktatás idegen nyelven

Sokunknak elérhetetlennek tűnik, hogy gyermekünket nemzetiségi iskolába járassuk. Aki viszont úgy dönt és megteheti, számoljon a hátrányokkal is!

Valószínűleg abban egyet értünk, hogy gyerkőcünk életképességének és előremenetelének feltétele a nyelvtudás. Ahány nyelvet beszél annyi ember lesz, helyesebben ellenkező esetben annyi ember nem lesz. Jobb felkötni időben a nadrágot!

Lehetőségek

Nem mindegy azonban melyik módszert válasszuk. Elsődleges, hogy szerezzük be a szükséges információkat a tartalomról és az anyagiakról! Az általános iskolai nyelvtanulás mellett érdemes magán tanárhoz, nyelvtanfolyamra, de legalább nyelvi táborba küldeni a lurkót, hozzásegítve ezzel középiskolás évei megkezdéséhez. Aki persze bevállalós, és bízik csemetéjében, lehetséges, hogy a külön órákra szánt pénzt, inkább egy nemzetiségi iskolába invesztálja tandíj formájában, havonta. De mit kap érte pontosan?

Problémák minden iskolában vannak. Így van ez a nemzetiségiek esetében is. Alapvető szülői hiba, hogy feltételezzük, a lurkó nemzetiségi falak közt mindenképpen anyanyelvi szintre emelheti nyelvtudását. Ehhez azonban kell egy jó adag akarat, szorgalom és fogékonyság. Más bukdácsolni és kukán ülni az órán, és más jeleseket szerezve, órai munkát végezve eltölteni az időt. Nem várhatjuk ugyanazt az eredményt! Vegyük észre, ha csemeténk nem alkalmas a feladatra!10369Hiányosságok pótlása

Ha kiderült, hogy gyermekünknek való az iskola, figyelembe kell venni a nyelv előtérbe helyezése révén beszerzett hiányosságok pótlását. Nem várható el a rendszertől, hogy profiljától eltérően akár történelemből vagy irodalomból hasonlóan jó alapokat adjon a gyerkőcnek. Nekünk szülőknek kell figyelni, hogy általános műveltségben is legalább átlagos legyen a csemete.

Alulmotiváltság

Nemzetiségi iskolák jellemzője, hogy pedagógusaik nincsenek pontosan tisztában a magyar felsőoktatás helyzetével. Nehezen értik meg, hogy a diák, ha Magyarországon akar továbbtanulni, nem elégszik meg egy közepes osztályzattal, mert úgy nehezen juthat be államilag finanszírozott képzésre. A külföldi tanár felfogásában a hármas osztályzat csak annyit jelent, hogy a lurkó átlagosan ismeri a témát, gond nincsen vele. A jó osztályzat, pedig biztosíték, hogy átlagosnál jobban. Jeles minősítést ennek alapján sokan csak szökőévente egyszer osztanak.

Bizonyos, hogy amikor a gyerkőc már köszönő viszonyban sincs a ?kitűnő?-vel, és a dicséret hiánya miatt lelkesedése is lelankadt, akkor is ismét a szülőé a fő szerep! Vigyázzunk, az iskola nem végez helyettünk 100%-os munkát! Marad még ránk elég feladat gyermekünk fejlődésének rögös ösvényén.

Forrás: