A veszélyes falatot már csak a szemünk kívánja 2011-09-22 Diéta Megosztás: Tweet Sajnos, bár nem tehetünk róla, a stressszel olykor kézen fogva jár a túl sok evés is. Hogyan kerülhetjük ezt el? Sokaknak ismerős helyzet: az ember belekerül az ördögi körbe. Valamilyen problémája adódik, amit egyelőre nem tud megoldani, nem tud kezelni. Eluralkodik rajta a stressz, és – mivel nem tudja hogy levezetni -, enni kezd, ezért hamarosan ducibbá is válik. A stresszes ember hajlamos a lélek gyógyítását evéssel „megoldani”, pedig ettől csak rosszabb lesz a helyzet. Egyre csak a zsíros, édes, túl sós ételek után nyúl, akkor is, ha nem éhes – s máris kész a baj, jöhet a diéta. A szituációt érzelmi evésnek is nevezik. Az ember azonban csak pár percre érzi magát jobban ezektől a hizlaló rágcsálnivalóktól. Majd jön a megbánás, meg a plusz kilók. A stressz-evés vagy érzelmi evés azonban egy automatikus válasz a rossz közérzetre, a feszültségre. Azért alakul ki, mert a test reagál a stressz-felszabadító hormonokra. Egy 2010-es tanulmány, melyet a Michigani egyetemen végeztek, kimutatta: ha egy egészséges embernél emelkedik a kortizol, azaz a stressz-hormonok szintje, sokkal több rágcsálnivalót fogyaszt. A stressz fokozza a vágyat a különféle édességek-, a cukros, zsíros ételek iránt. Ugyanakkor az egészséges étkeket – például zöldségeket – nem igazán kívánjuk. Sajnos, így nemcsak a kilók szaladnak felfelé, megfelelő tápanyagokhoz sem jut a szervezet. Néhány hatékony módszerrel azonban megakadályozhatjuk a stressz-evést, helyette egészséges étkezést követhetünk, és a fogyás sem lesz nehéz! Legyen egy jó alapunk: az érzéseinket is jobban kordában tudjuk tartani és a stresszt is megfelelőbben kezeljük, ha napi ötször, kisebb adag ételt fogyasztunk. Az étkezésnek rendszeresnek kell lennie! Fogyasszunk többféle szénhidrátot! Együnk teljes kiőrlésű gabonából készült termékeket, zabkását, barna rizst, teljes kiőrlésű tésztát, babot, zöldségeket, gyümölcsöt és nem zsíros tejet! A szénhidrátok e keveréke hozzájárul, hogy agyunk szerotonint termeljen, amely jobb közérzetet idéz elő. Mérsékelt mennyiséget fogyasszunk egészséges zsírokból! Együnk olívabogyót, olívaolajat, avokádót, diót, magokat, halat – utóbbit értékes Omega-3 zsírsav tartalma miatt! Tudjuk, hogy mi történik? Hiába vagyunk stresszesek, tiszta fejjel azért meg tudjuk állapítani, valóban éhesek vagyunk-e, vagy csak azért eszünk, mert a feszültséget akarjuk levezetni. Mindig gondoljuk át, és osztályozzuk az éhségünket egy tizes skálán! Ha nem ért el túl nagy pontszámot, inkább igyunk egy pohár vizet, mert ilyenkor nincs még szükségünk ételre. Emlékezzünk, mikor ettünk utoljára! Ha nem olyan rég, az is beszédes lehet. Automatikus sétánk közben – ami a keksz felé vezet – álljunk meg, és gondoljuk át, mit teszünk! A figyelmes evés megóv minket a hízástól! Válasszunk olyan ételt, ami nem hizlal, ha mindenképp rágni akarunk valamit! Figyeljünk a test jelzéseire is: elárulja, mikor kell ennünk, és mikor kell az evést abbahagynunk! Teszteld a stressz-szinted! Legyen egy B- és egy C tervünk! Mivel a stressz-evés iránti vágy váratlanul, hirtelen jelentkezik, tartsunk mindig magunknál valamilyen egészséges rágcsálnivalót. Hozzáadott cukor nélküli, sótlan dolgokat vigyünk magunkkal, illetve gyümölcsöt. Ezek átsegítenek a „veszélyen”. Fehérjét és komplex szénhidrátokat fogyasszunk, mint például sajtot, teljes kiőrlésű kenyérszelettel. Egy kis szelet étcsokoládé is jó lehet, azt szabad enni, de csak keveset! Azokra az esetekre, amikor a chips-es zacskó után nyúlnánk, tartsunk a hűtőben előre felszeletelt répát vagy hasonló, egészséges zöldséget, amit rághatunk! Jó megoldás a szójachips, almachips vagy bármi, ami nem gyarapítja a kilókat, a gyümölcsök pedig kielégíthetik édesség iránti vágyunkat. Legegyszerűbb azonban, ha nincs a kezünk ügyében hizlaló rágcsálnivaló, sőt otthon sem tartunk! Ha a család miatt mégis vannak a konyhában, rejtsük el őket általunk kevésbé látható helyre. Ne sétáljunk, vezessünk arrafelé, ahol túl sok gyorsétteremmel találkozhatunk – az ilyen trükkök is beválnak. A stressz levezetésére pedig remek módszer a testmozgás. „Mozogjuk ki”a lélek fájdalmát! Ha nekikeseredünk, menjünk futni, hallgassunk zenét, hívjuk fel egy barátunkat, játsszunk a kutyával, macskával, vagy menjünk társaságba! Forrás:
