Gyógynövénygyűjtési kisokos

Tudatos és egészséges életmódra törekedve egyre többen és mind gyakrabban használunk a gyógynövényeket a szintetikus gyógyszerek helyett.

Sok gyógynövénnyel erdőn-mezőn járva egyszerűen és gyakran találkozhatunk

Sokakban fogalmazódott meg már a gondolat, hogy kedvenc gyógynövényeinket, akár saját kezűleg is begyűjthetjük egy-egy családi kirándulás, séta során. Ahhoz azonban, hogy az általunk gyűjtött, megszárított, esetleg fel is dolgozott gyógynövényeket később nyugodt szívvel használhassuk, vagy adhassuk családtagjainknak és szeretteinknek, ismernünk kell a gyógynövénygyűjtés írott és íratlan szabályait.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi karán működő Gyógy, -és Aromanövények Tanszék kutatói a Traditional and wild projekt (http://traditionalandwild.eu/hu/) keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, a gyűjtésükkel kapcsolatos információkat és a növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, melyek a szakszerű gyógynövény gyűjtés legfontosabb szabályai.

A növény felismerése…

Az első és legfontosabb szabály a gyűjteni kívánt faj pontos ismerete, különös tekintettel azokra a küllemi (morfológiai) bélyegekre, amelyek alapján más hasonló rokonfajoktól megkülönböztethetőek. Sok esetben egy növénycsaládba több külsőre, nagyon hasonló, de eltérő hatóanyagtartalmú gyógynövény is tartozik, melyek közül értékes drogot nem mind ad.

gyogynovenyek

A hárs fajok esetén például, csak a kis- és nagylevelű hárs gyűjthető és készíthető belőle otthon is biztonsággal fogyasztható gyógytea. A hazánkban szintén gyakori, ezüsthárssal nem szabad összekeverni, mivel az a virágzatokon található csillagszőrök jelenléte miatt allergén hatású.

Néhány gyógynövény esetén fokozottan fontos a fajok pontos felismerése a közeli rokon mérgező fajok miatt, mivel ezek a fajok nemcsak nagyon hasonlítanak egymásra, de hasonló élőhelyen is fordulnak elő. Jó példa erre a gyöktörzséért gyűjtött mezei zsurló és mérgező alkaloidot tartalmazó rokona, a mocsári zsurló. Vagy az igen kedvelt, virágáért és bogyójáért gyűjtött fekete bodza, melyet a mérgező gyalogbodzával keverhet össze a gyakorlatlan gyűjtő.

 

Az erős hatású, mérgező növényeket már a begyűjtés során külön kell kezelni a többi, enyhe hatású gyógynövénytől, ügyelve arra, hogy ne keveredjenek össze az anyagok. Ilyen esetekben ajánlott a védőkesztyű használata, kerülni kell a száj és szem érintését és hazatérve fontos az alapos kézmosás is. Nagy figyelmet és védelmet érdemelnek a veszélyeztetett és védett fajok, ezeknek a gyűjtése szigorúan tilos.

gyógynövények

Mely részét kell gyűjteni a növénynek?

Általában a növénynek azt a részét gyűjtjük, amiben a legmagasabb a hatóanyagtartalom. Ha például a mezei cickafark herbáját gyűjtjük, legfeljebb 40 cm-es szárral szedjük a virágzó hajtásokat, mivel a szár alig tartalmaz illóolajat. A virágáért gyűjtött kamilla esetén a virágzati szárak hossza ne legyen túl hosszú (legfeljebb 5 cm). Csipkebogyó esetén az elfeketedett és túl világos, míg borókánál az éretlen, zöld színű bogyókat nem szabad begyűjteni.

Mikor kell gyűjteni?

Alapvető szabályként elmondható, hogy napos, száraz időben célszerű gyűjteni, a párás, esős napok nem alkalmasak gyógynövénygyűjtésre. A gyűjtés időpontját a hatóanyagtartalom határozza meg. Bár vannak bevált tradíciók, de az optimális időpont minden fajnál más. Azt, hogy mikor érdemes gyűjteni, alapvetően meghatározza, hogy mely részét gyűjtjük egy növénynek.

A gyökerükért, gyöktörzsükért (orvosi ziliz) gyűjtött fajokat ősz végén-tavasszal, a kéreg drogot (kutyabenge) adókat kora tavasszal, a leveleket teljesen kifejlett állapotban (lándzsás útifű), a virágokat pedig nyílás kezdetén (hárs) gyűjtik.

 

Hol gyűjthetünk?

Elsőre talán nem is gondolnánk, de igen fontos helyesen megválasztanunk azt a helyet, ahol gyógynövényeket gyűjtünk. Tilos gyógynövényeket gyűjteni azokon a területeken, amelyek bármilyen természetvédelmi oltalom alatt állnak.

Ajánlatos kerülni az út menti területeket is, itt ugyanis magas lehet a növények por- és nehézfém szennyezettsége, különösen jellemző utóbbi a csalánra. Szántóföldek környékén szintén nem tanácsos gyűjteni, mivel ezeken a helyeken a korábban kijuttatott növényvédőszerek, toxikus anyagok halmozódhatnak föl a növényekben.

gyogynovenyek

Hogyan?

Ahhoz, hogy jó minőségű drogot tudjunk begyűjteni, nélkülözhetetlen a célnak megfelelő eszközök használata: mindig legyen nálunk metszőolló, kés, kesztyű. A sérülékeny, érzékeny virágokat kosarakba, a terméseket, bogyókat vödrökbe, a kevésbé érzékeny hajtásokat és gyökereket zsákokba gyűjthetjük.

Végül a legfontosabb: a fenntarthatóság…

Hogy nemcsak mi, de később gyermekeink, unokáink is élvezhessék a természet ajándékait, eredeti épségében kell azt megőriznünk a következő generációknak is. Gyűjtés során tudatosan törekednünk kell, arra hogy az élőhelyek ökológiai egyensúlyát ne bontsuk meg.

Gyakorlati szempontból ez azt jelenti, hogy mindig kíméletesen gyűjtsük be a növényi részeket, úgy hogy ne pusztuljon el a növény. A fás növényeknél (hárs, boróka) sose az ágak megcsonkításával gyűjtsük be a virágdrogot vagy bogyót. A herbát adó fajokat (kisezerjófű, mezei cickafark) pedig nem szabad gyökerestül kiszakítani a földből!

Azzal is kímélhetjük környezetünket, gyűjtőhelyünket, ha nem minden évben ugyanazon a területen gyűjtjük be szokásos éves gyógynövény szükségletünket.

Forrás: https://napidoktor.hu/index