Devizahitel: lelki egészség és eladósodás 2011-08-18 Kívül-belül Megosztás: Tweet Most induló sorozatunkban a pénzpiaci válság és az egekig kúszó hitelek miatt összeroppantak problémáival foglalkozunk – elsőként – Geszvein Erika pszichológus segítségével. Egyre aggasztóbb hírek érkeznek a pénzpiacokról és az elszálló hitelek miatt idegileg összeroppanó, sokszor halálba menekülő emberekről. Sorozatunkban szakértőink segítségével arra keressük a választ, van e kiút az állandó szorongásból, hogyan lehet túlélni és normálisnak maradni-miközben szépen-lassan mindenünk elvész. Fel lehet dolgozni az ilyen helyzeteket, hová és hogyan meneküljünk? Öngyilkosság, szorongás, reménytelenség, depresszió. Kemény kérdéseinkkel először Geszvein Erika pszichológust kerestük meg. A gazdasági válság milyen lelki változásokkal hoz az egyén számára? Kik vészelik át jobban a bizonytalan, inogó helyzeteket? A gazdasági válság bizonytalan helyzetet teremt, nem tudni, meddig tart, milyen súlyos lesz, fog-e tovább mélyülni. A biológiai és fizikai szükségletek – hogy van-e mit ennünk, és van-e fedél a fejünk felett – a legalapvetőbb emberi szükségleteink. Ha ezek bizonytalanná válnak, nem meglepő, hogy rendkívül erős szorongás lép fel. Az egzisztenciálisan bizonytalan helyzeteket jobban átvészelik azok, akiknek vannak anyagi és lelki tartalékaik, hiszen ezek révén sikerülhet némi időt nyerni a helyzet súlyosságának higgadt megítélésére, és a megoldási lehetőségek felkutatására. Lelki tartalékokkal, egy alapvetően pozitív gondolkodással, nagy lelki teherbíró képességgel és lelkileg támogató szociális háttérrel könnyebben átvészelhetőek a nehéz időszakok. Az eladósodás miatti stresszre hogyan reagál az emberi szervezet? Milyen betegségek alakulhatnak ki? Kritikus helyzetekben, mint amilyen a hirtelen eladósodás a szervezet készenléti állapotba kerül mind biológiai, mind lelki szinten. Megemelkedik a vérnyomás, szaporább a szívműködés, nő a légzésszám, kitágulnak a pupillák, izomfeszülés lép fel, vagyis a szervezet nem nyugalmi állapotban, hanem készenlétben van, hogy bármikor gyorsan reagálni tudjon egy fellépő újabb ingerre, változásra. Ha ez a stresszes helyzet elmúlik, a szervezet nyugalmi állapota visszaáll, azonban, ha a stresszforrás hosszan megmarad, a szervezet alkalmazkodóképessége egyre gyengül, s végül kimerül. A személyiség harmóniája felborul, megjelennek a pillanatnyi indulatok, a személy képtelen irányítani az érzelmeit. Lelki és testi szinten is rendkívül sokféle betegség jelenhet meg. Ha nem találunk lelki szinten feszültségoldó módszereket, melyekkel a felhalmozódó negatív energiák elvezetésre kerülhetnek, vagy nem veszünk tudomást a helyzet komolyságáról, mert például megpróbáljuk elbagatellizálni, vagy folyton elterelni róla a figyelmünket, testi szintre kerülhet a probléma. Testi szinten először általában a leggyengébb, legkönnyebben megbetegedőszerv jelzi a szervezet kimerültségét. Ilyenkor már nem elég a lelki segítségnyújtás, testi szinten is szükségessé válik a probléma kezelése. A nevetés, a humor ugyan az egyik leghatékonyabb én-védő módszer, mellyel az egyén megvédi önmagát a helyzet tragikus felfogásától, azonban nem minden helyzetben célravezető. Ha tudunk önmagunkon vagy a helyzeten nevetni, azzal kissé eltávolodunk magától a szituációtól, és lehetőségünk nyílik messzebbről, távolabbról ránézni, így olyan megoldások is eszünkbe juthatnak, amelyeket addig nem láttunk. Ugyanakkor, ha a nevetés által a megoldás irányába tett lépésektől is eltávolodunk és elbagatellizáljuk a helyzetet, mintegy nevetésbe fojtjuk a feszültségünket (ahogy mondani szokás kínunkban nevetünk) nem segítünk oldani a stresszt és az elfojtott feszültség lehetséges, hogy hirtelen fog kirobbanni belőlünk. Milyen megküzdési módok, utak vannak a felhalmozódott feszültség ellen? A megküzdés lehet probléma – vagy érzelemközpontú. Problémaközpontúságról beszélünk akkor, ha lehetséges racionálisan definiálni a problémát, áttekinteni a megoldási alternatívákat az előnyök és hátrányok tekintetében, és megtenni a legmegfelelőbb lépéseket a helyzet megoldására. Érzelemközpontú stratégiákról beszélünk, ha a megküzdés egyetlen lehetséges célja a szorongás csökkentése, mert a külső körülmények megváltoztathatatlanok, s így az egyetlen lehetőség az új helyzethez való alkalmazkodás. Ilyenkor az a fontos, hogy a lelki szinten megjelenő feszültséget elvezessük, hogy az ne kerüljön át fizikai szintre, valamilyen betegséggé alakulva. A felhalmozódott stressz levezetésére jó lehet a sport, az energia aktivitásba, cselekvésbe fordítása, a munka, bármilyen művészeti tevékenység, festés, rajzolás, versírás, naplóírás, bármi, ami révén megtapasztaljuk, hogy oldódik a szorongásunk. A cél a beszűkült tudatállapotból való kikerülés, hogy lehetséges legyen a higgadt gondolkodás és megoldáskeresés. Mit lehet ajánlani azoknak, akik reménytelennek látják anyagi helyzetüket és ezért akár az öngyilkosságon gondolkoznak? Ezek az esetek olyan súlyos krízishelyzetek, melyeknél mihamarabb krízisintervencióra van szükség. Ez olyan terápiás eljárást jelent, mely segíti az egyént abban, hogy minél gyorsabban helyreálljon egy legalább olyan fokú rendezett belső lelkiállapot, mely kivezeti őt a beszűkült tudatállapotból, amelyben képtelenség a racionális gondolkodás, s így a konstruktív megoldás megtalálása is. Öngyilkossági gondolatok esetén szükség van szakember segítségére. Forrás:
