Mitől vagyunk fémérzékenyek?

Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy valamilyen ékszer, fémtárgy vagy fémmel ötvözött eszköz rendszeres használata vagy viselése allergiás reakciót váltott ki belőlünk. De mi az a fémérzékenység?

A fémérzékenység, azaz a fémek allergizáló hatása gyakorisági sorrendet tekintve az első helyen áll. A fémérzékenység egész életen át fennállhat. A gyógyulás érdekében és a kiújulás elkerülése céljából el kell kerülni mindazokat az anyagokat, amelyek az allergiát okozó fémet tartalmazzák.

Melyek a leggyakoribb allergiát okozó fémek?

A nikkel túlérzékenyítő hatása az utóbbi években jelentősen megnőtt. Nikkelt tartalmaznak az ún. "testbevalók", a bizsuk és egyes fémfogak.

Környezetünkben azonban igen sok egyéb nikkelezett tárgy (az ún. fehér fémek) is található. Ilyenek a karóra, csat, cipzár, olló, szemüvegkeret, pénzérme, gyűszű, tű, evőeszköz, kötőtű, nikkelezett műszerek és szerszámok, cement, galvanizáláshoz használt anyagok. Az élelmiszerek közül a földieper, zöldbab, zöldborsó, spenót, paradicsom, marhahús, kakaó, stb. tartalmaznak nikkelt.

A nikkelérzékenység a nők körében kétszeres, háromszoros gyakorisággal jelentkezik. Ezt elsősorban a nikkelezett bizsuk divatjával magyarázzák. A nikkelezett fülklipszeket már nem sokkal a fülcimpa átfúrása után használni kezdik, és olykor a gyulladt fülcimpában is viselik. A sérülés következtében kialakuló fülgyulladás bőrkárosodást okoz, amely lehetőséget adhat a nikkellel szembeni túlérzékenység kifejlődéséhez.

A túlérzékenység kialakulása után már nemcsak a fülbevaló válthat ki ekcémás bőrtüneteket, hanem a környezetünkben megtalálható egyéb nikkelezett tárgyak is. Gyakran fordul elő együttesen nikkel-, kobalt- és krómallergia, mivel az érzékenységet előidéző fémek sokféle termékben (pl. mosószerekben) együttesen fordulnak elő.

A króm szintén gyakori allergén. Túlérzékenyítő hatását már a múlt század végétől ismerik. Allergizáló hatását leggyakrabban a különböző bőrruházattal történő érintkezéskor (bőrök cserzőanyaga), valamint a por alakú mosószerek és a cement szennyező anyagaként fejti ki. Krómot tartalmaznak még a cipőkrém, gyufa, fotokemikáliák, korrózióvédő olajok, festékek (zöld, vörös), és a katalizátor anyagok.

Kobalt érzékenységre is gondolnunk kell, ha az előbb említett fémtárgyakkal, illetőleg mosószerekkel történő érintkezés után jelentkezik a túlérzékenységi reakciónk. Kobaltot tartalmaznak még a különböző festékek (szemfesték, vízfesték, üveg- és kerámia festék, tinta, tetováláshoz használt festék), valamint korrózióvédő anyagok és lakkok is. Az arany az utóbbi években vált ismert allergénné. Aranyékszerek viselésekor tehát gondolnunk kell arra, hogy nemcsak a bizsuk, de maga az arany is kiválthatja az allergiát.

A fogászati amalgám, különböző fertőtlenítők, hőmérők, mérőműszerek, akkumulátorok, festékek, rozsdavédők, galvanizáló anyagok, aranyozó- ezüstöző segédanyagok, talajvédőszerek, rovarirtók, famegmunkáló anyagok, tetováló anyagok, vakcinák és kozmetikai szerek.

Mikor kell fémérzékenységre gondolnunk?

Akkor, ha a tünetek a bőrön először kizárólag a fémmel érintkezett bőrfelületen jelentkeznek, pl. a fülcimpán a fülbevaló körül, vagy a csuklón a karóra alatt.  Ilyenkor erősen viszkető érzés kíséretében a bőr kipirosodik, majd pici, nedvedző hólyagocskák jelennek meg a gyulladt bőrfelületen. Később a tünetek szóródhatnak a testfelszín más területeire is.

Hogyan lehet a fémallergiát kimutatni?

A beteg tesztelésével, azaz provokációs próbával. A vizsgálat során a kérdéses allergént a már tünetmentes beteg hátbőrére helyezik fel, majd 48 órán keresztül ott hagyják. A bőrreakció értékelése 48 és 72 óra múlva történik.

Forrás: