Mire jó a mazsola?

Nem kevesen szedegetik ki módszeresen a sütikből a mazsolát, pedig sokat vesztenek ezzel a szokással! Van, aki imádja, más azonban legszívesebben a mazsola nélkül enné meg a süteményét- ki is szedi belőle a darabokat szorgalmasan. Kár, mert igen hatékony egészségvédőtől szabadítja meg magát. Különösen hidegebb időben, télen ajánlott a gyümölcs fogyasztása, hiszen olyankor a frisseket mellőznünk kell.

De mire is jó a mazsola?

Akárcsak az aszalt szilva, a mazsola is hatékony a légszennyezés, a füst, a fény hatására keletkező szabadgyökök elpusztításában. A szabadgyökök károsítják sejtjeinket, és nagy szerepet játszanak a korai öregedésben.

Az antioxidánsok szervezetbe vitelével azonban harcba szállhatunk ellenük: a mazsola és az aszalt szilva jelentős antioxidánst tartalmaz, olyan mértékben, hogy megelőzi az áfonyát, az epret, a málnát, a narancsot, szilvát, almát, körtét is. Vagyis, a legegészségesebb gyümölcs fajták közé tartozik az aszalt szilva és a mazsola!

A mazsola tulajdonképpen édes aszalt szőlő. Igen régóta használjuk, a mazsolaszőlőt már i.e. 2000-ben is termesztették, Egyiptomban és Perzsiában. Értékes gyümölcs volt – az ókori görögök és a rómaiak a fogyasztás mellett díszítésként is használták, valamint díjként adták a sportolóknak. A mazsola készítésének legolcsóbb módja a késői szüret, ami előtt a szőlőszemek már a tőkén összetöppednek, de a bogyókat gyakran részben vagy teljesen különféle aszaló berendezésekben szárítják ki. A szőlőt óvatosan szüretelik és válogatják, hogy a szemeken lehetőleg ne maradjanak kocsánycsonkok. A gyümölcsöt hideg vízzel mossák, majd szárítják és osztályozzák; a nedvességtartalmát gőzöléssel állítják be. A terméket préselik, és úgy csomagolják.

A mazsolának többféle változata van, a legismertebb mazsolaszőlő-fajták a magvatlan, mag nélküli, amely kicsi és fekete, a halványsárga illetve a nagy magvú. A mazsola színe szerint lehet világosbarna, fehér, sötét színű és vörös is. Minél kevesebb magja van, annál borsosabb az ára.

A mazsola egész évben elérhető, hűvös helyen tárolva akár egy esztendeig is eláll. Ha már megkezdtük a csomagolást, zárt üvegben tartsuk, vagy a hűtőszekrényben. A sütemények ízesítéséhez kiváló, rágcsálnivalóként keverhetjük dióval, mogyoróval, és helyettesíthetjük vele a cukrot is.

A mazsolának a friss gyümölcshöz hasonló előnyei vannak – a színes szőlőből készült mazsola azonban értékesebbnek számít, ugyanis a színes héjban bioflavonoidok találhatók, valamint P-vitamin, mely a baktériumokkal és vírusokkal szemben könnyen felveszi a harcot, jelentős a gyulladásgátló szerepe és az allergiásoknak is segít. Vasban gazdag. A szépségápolásban is hatékony, késlelteti ugyanis a ráncok megjelenését és a szarkalábak feltűnését is.

A mazsola egyetlen hátránya, hogy mivel szárított, a cukortartalom magasabb benne. Ha nem vagyunk nagy mazsola-rajongók, keverjük a szárított gyümölcsöt a reggeli müzlinkbe, joghurtba, kefírbe, tésztába: ezzel együtt könnyebben elfogyasztjuk. Jótékony hatásait ugyanis kár lenne mellőznünk az életünkből! Mielőtt fogyasztjuk, mindig mossuk meg langyos vízzel, mert lehetséges, hogy kénes.

Forrás: http://gyorgytea.hu/