Helyes táplálkozással az egészségért 2012-12-13 Napi Hírek Megosztás: Tweet Az OÉTI vizsgálata szerint a magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott A táplálkozási szokások feltérképezésétől az ezzel kapcsolatos ajánlások kidolgozásáig, az étrend-kiegészítő készítmények elemzésétől a kozmetikumok vizsgálatáig, a vízfogyasztást népszerűsítő kampányoktól a só csökkentő programokig számos területet ölel fel az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) tevékenysége. Az Intézet több mint 60 éves történetéről, feladatairól és eredményeiről ad áttekintést az a hiánypótló kötet, melyet a Szépművészeti Múzeumban tartott rendezvényen mutattak be Budapesten. A magyar egészségügy tradicionális, ugyanakkor folyton korszerűsödő tudományos és kutatóintézete az OÉTI. Országos hatáskörű, több mint fél évszázados intézet: 1949-ben alakult. Bár neve többször módosult, alapvető feladatai nem változtak. Sőt, az újabb korszakok új egészségvédelmi elvárásaival még hangsúlyosabbá vált az intézmény szakértői, egészségügyi, és így társadalmi szerepe. Kiemelkedő tevékenysége miatt a táplálkozástudomány hazai fellegvárának is hívják. Nemcsak honi, de nemzetközi szakmai körökben is elismert. Az OÉTI vizsgálja a táplálkozással összefüggő kockázati tényezőket, táplálkozási módszertani ajánlásokat is kidolgoz. Nemrég modernizált laboratóriumában elemzi például az étrend-kiegészítőket, kozmetikumokat is. Már a kezdetektől felméri a lakosság tápláltsági helyzetét, táplálkozási szokásait. A legutóbbi, 2009-es kutatás – sok más mellett – megállapította: a magyar felnőtt lakosság kétharmada túlsúlyos vagy elhízott. Sajnos Magyarországon is egyre növekszik a táplálkozással összefüggő megbetegedések száma. A prevenciós szemléletváltással – együttműködve honi és nemzetközi szervezetekkel (WHO, FAO/WHO, EU-munkacsoportok) – szintén kiemelten foglalkozik az OÉTI. Csakúgy, mint szakmai képzésekkel, továbbképzésekkel. Több ezer kötetes szakkönyvtára páratlan a maga nemében. Az OÉTI számos kreatív és innovatív programot – „Az egészség is lehet finom!”, „Startolj reggelivel!” – indított el, hogy már gyerekkorban tudatosodjon az egészségestáplálkozás. A „HAPPY” (Hungarian Aqua Promoting Program in the Young) modellprogram a vízfogyasztást – szemben az üdítőkkel – népszerűsíti a fiatalok körében. Az intézet – az elméleti szakmai ajánlásokon kívül- aktívan segíti a közétkeztetés minőségi megújítását. Ennek is köszönhető, hogy az elmúlt években egyre szorosabb kapcsolat alakult ki az OÉTI és az oktatási, nevelési intézmények között, s már egyre több helyen ügyelnek az iskolai büfé egészséges ételválasztékára. De még van hova fejlődni! Természetesen a felnőtt lakosságnak is szervez az OÉTI különféle eseményeket az egészséges életmód és étkezés népszerűsítésére. Az OÉTI koordinálja a STOP SÓ! Nemzeti Sócsökkentő Programot is. A sportolók egyedi táplálkozására is gondot fordít az intézet, melynek munkatársai táplálkozási tanácsadóként segítették 2008-ban az olimpiai vízilabdacsapat felkészülését a pekingi világjátékokra. Az OÉTI a közelmúltban hozta létre – saját épületében – speciális, egészségközpontú főzőiskoláját „A főzés 6alma” elnevezéssel. Mottója: „Nálunk az egészség a fő fogás!” A tanfolyamokon nemcsak az egészséges táplálkozás alapvetéseit „tálalják”: az intézet dietetikusai segítenek bizonyos, a táplálkozással ugyancsak összefüggő betegségek ételterápiájában is, kijavítják a táplálkozási hibákat. Az OÉTI számára az egészséges táplálkozás népszerűsítése, tudatosítása nem „kampányprogram”: folyamatos köznevelési feladat, amely minden generációt érint. Éppen a társadalmi visszajelzések erősítik meg, hogy az OÉTI egyedülálló szerepvállalása, értékközvetítése napjainkban még fontosabb. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet számokban: az intézet munkatársai 2004 (az uniós csatlakozás) óta – 9.637 bejelentett étrend-kiegészítő összetételét értékelték – 857 gluténmentes élelmiszer, 941 anyatej-helyettesítő, anyatej-kiegészítő és speciális, gyógyászati célra szánt tápszer bejelentését igazolták vissza – 63.674 kozmetikai készítményt vettek nyilvántartásba – 685 európai uniós munkabizottsági és tanácsi szakértői ülésen vettek részt az intézet 1999 és 2004 között (az uniós csatlakozásig) – 3.466 növényvédő szerrel, állatgyógyászati készítménnyel, termésnövelőanyaggal, tisztító- és fertőtlenítőszerrel kapcsolatos ügyet intézett – 3.723 élelmiszer-adalékanyag, technológiai segédanyag felhasználását engedélyezte vagy végezte el a minősítését – 1.380 étkeztetés, élelmiszer-forgalmazás területén alkalmazott gép, berendezés élelmezés-egészségügyi minősítését készítette el – 24.354 kozmetikai készítménnyel kapcsolatosan adott ki tanúsító okiratot vagy egyéb dokumentumot – 7.071 élelmiszer nyersanyagot, félkész vagy tovább feldolgozásra kerülő élelmiszert minősített – 3.010 hazai gyártású különleges táplálkozási célú élelmiszert törzskönyvezett – 14.450 import élelmiszer és különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszer engedélyezésével kapcsolatosan adott ki állásfoglalást a termékek forgalomba hozatalához az intézet 1989 óta – 46 hazai (ETT, OTKA, OMFB, GAK, GVOP, NKTH) és – 15 nemzetközi (WHO, EU FP7, EU DG SANCO) pályázatban vett részt, mint témavezető vagy konzorciumi partner az intézet munkatársai 1949 óta: – több mint 2.000 tudományos közleményt jelentettek meg, ennek több mint egyharmadát idegen nyelven – 455 könyvfejezetet írtak, ebből 61-et idegen nyelven – 31 egyetemi doktori, 26 kandidátusi, ill. PhD fokozatot szereztek – három akadémiai doktori értekezést írtak és védtek meg az intézeti létszám: – a legtöbb (166 fő) 1989-ben és 1993-ban volt – a legkevesebb (48 fő) 2012-ben az intézetben: – 1949. évi megalapítása óta 1148-an dolgoztak az intézet jelenlegi munkatársai közül: – 7 fő rendelkezik tudományos fokozattal – 70 százalék rendelkezik diplomával – az átlagéletkor 44 év – a ma is itt dolgozó munkatársak közül egyik 39, másik 37 éve dolgozik az intézetben Forrás:
