Nyáron jobban horkolunk 2013-07-31 Blog Megosztás: Tweet A budapesti Alvásközpont legújabb jelentése szerint nyáron jobban horkolunk, mint más évszakokban. A több száz alvásbeteget vizsgáló intézményben öt év óta regisztrálják az alvásbetegeket, akik közül a legtöbben horkolási panaszokkal a nyári időszakban fordulnak orvoshoz. Felméréseik szerint a meleg hónapokban gyakrabban és súlyosabban jelentkeznek az alvás közbeni légzésvétel panaszai, ami miatt gyakrabban ébrednek és nyugtalanabbul is alszanak. Nem beszélve a mellettük alvókról, akik számára esetenként elviselhetetlen a szuszogó, fulladozó, levegőért kapkodó horkoló szobatárs. A nemzetközi alvásszövetség magyarországi partnerei, a Benyovszky Orvosi Központ alvásszakértő orvosai megerősítik a World Association of Sleep Medicine (WASM) megállapítását, mely szerint a horkolás sokkal jelentősebb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint azt korábban gondoltuk. A tartós horkolás az alvási apnoe egyik jele, amelynek során a beteg légzése alvás közben többször is leáll, s emiatt egy éjszaka alatt akár több százszor is felébredhet, anélkül hogy emlékezne rá. Ezért érezhetik úgy, hogy reggelre kialvatlannak érzik magukat. A horkoló hang akkor jelentkezik, amikor a levegő a szájból vagy az orrból a tüdő felé áramolva a járatok valamiféle dugulása vagy elkeskenyedése miatt vibrál. Minél inkább gátolt a levegő útja, annál jobban kell a testnek dolgoznia, ami megterhelheti a szívet. Ezért is van, hogy idővel a horkolás magas vérnyomáshoz vezethet. A hangosan horkolóknak 40 százalékkal nagyobb az esélyük a magas vérnyomás kialakulására, mint azoknak, akik nem horkolnak. 34 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy szívinfarktust kapnak, és 67 százalékkal nagyobb az esélyük a stroke-ra. A fővárosi alvásközpontban hangsúlyozzák: a horkolás az életkorral egyre romlik, és az előfordulási aránya a nők körében hasonló, mint a férfiaknál. A testsúlynövekedés és a menopauza növeli a kockázati tényezőket. A testsúly növekedésével a légjáratok megvastagodnak és akadályozzák az oxigén áramlását. Noha egyre több szó esik az alvási apnoe tüneteiről és veszélyeiről, még mindig nagyon sokan alábecsülik a problémát. A háziorvosok általában nem kérdezik meg, hogy a páciens hogyan alszik, a betegek pedig nem beszélnek arról, csak amikor a hangriasztások rémületbe kergetik a hálótársat. Az alváscentrum szakemberei hangsúlyozzák: nem minden horkolónak van alvási apnoéja, ez a betegség a horkolók körülbelül 50-60 százalékánál fordul elő. Gyógyításuk is sokféle lehet, mindenekelőtt a horkolás eredetét, okát kell megállapítani. Azután jöhetnek segédeszközök, az úgynevezett horkolás csillapító berendezések. A reduznore az álkapocs beállításában segít, a megavent pedig az orrlyukak tágításában segít. Ezekkel megnyithatóak a légutak, a légzés felszabadul, a horkolás azonnal enyhülhet. Súlyos esetekben az orvos légzést segítő készüléket is javasolhat, amely egy arcmaszk közbeiktatásával a szoba levegőjét sűríti a légjáratokba. Vannak pszichikai megoldások is: a hazai betegek jelentős része – a budapesti Alvásközpont betegei több mint a felének nem szervi, hanem neurológiai eredetű alváspanaszai vannak. Ezek szakszerű alvásterapeutás kezelésekkel eredményesen javíthatóak, illetve megszüntethetőek. G. Németh György főszerkesztő Forrás: