Mit, hol és hogyan egyen a gyerek?

Az új iskolai tanév nemcsak a gyerekeknek jelent erőnléti próbát. A legkevesebb, amiért egy szülő joggal aggódhat, nem más, mint hogy mit is eszik a gyerek egész nap…

Mi volt a suliban? – tesszük fel az első kérdést az iskolából hazatérő gyerekünknek, aki persze a legderűsebb mosollyal az arcán közli, hogy semmi. Rutinos szülő persze nem hagyja annyiban, még feltesz néhány rávezető kérdést, miszerint felelt-e, kapott-e pluszt/mínuszt/jegyet, dicséretet, majd rögtön ezután következik a “na és ebédre mi volt?” valamint a “megetted a szendvicseket, amit csomagoltam?” kérdés. Erre viszont rögtön megtudjuk az adekvát választ, miszerint az ebéd, hát olyan izé volt, a szendvics azért elfogyott, pedig utálja a paprikát, stb., ellenben most farkaséhes.

És ez az pont, amikor elkezdünk aggódni, hogy vajon akkor mit is evett a mi gyerekünk egész álló nap, ha most az éhségtől szédelegve a hűtőszekrényt is felfalná. Azt pedig már csak zárójelben teszem hozzá, hogy egyáltalán nem meglepő, amikor este a szennyes ruhák kirázásakor csokoládé- és cukorkapapírok potyognak ki fent említett kiskorú személy nadrágjából.

Ebéd és szelfi….

Persze a kérdés korántsem ennyire vicces. Hiszen hogyan is tudjuk kontrollálni gyermekünk táplálkozását iskolai napokon, amikor reggel és este találkozunk velük? A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége összeállított egy majdnem checking listát, amire tényleg érdemes odafigyelnünk és betartanunk, hogy gyermekeink egészségesen táplálkozva egészséges felnőttekké érhessenek. Íme!

Reggelizzen, mielőtt elindul!
A reggeli az egészséges, napi ötszöri étkezés indító eleme, ami a gyerek délelőtti tanulási teljesítményét is kedvezően befolyásolja. Ideális esetben a reggelinek teljes kiőrlésű gabonát és fehérjét, azaz pékárut, tejet, tejterméket, vagy sovány felvágottat, halat, tojást, zöldséget-gyümölcsöt és folyadékot kell tartalmaznia.
Csomagoljunk tízórait és uzsonnát, mert – többek között a nassolási vágyat is csillapító – napi ötszöri étkezés a kisétkezésekkel lesz teljes!
Törekedjünk a változatosságra és különösen a zöldség, gyümölcs választáskor vegyük figyelembe az idényjelleget!
Tudjuk meg, hogy mit kap a gyermek ebédre az iskolában, hét elején nézzük át az iskolai étlapot, és ennek ismeretében állítsuk össze az otthoni fogásokat!
Pénz helyett inkább ételt adjunk, de ha már az előbbiből kell megoldania a napi étkezését, legalább beszéljük meg vele, hogy mit vegyen belőle!

Legyen nála innivaló!

Lényeges, hogy a gyermek eleget igyon, mielőtt elkezdődik a tanítás, mert nagyon gyakran nem elégséges az a folyadékellátottság, amivel nekilátnak a tanulásnak, ez pedig a közérzetükre és a tanulmányi teljesítményükre is negatívan hat. A változatosság a megfelelő folyadékbevitelhez is hozzásegít.
Különösen figyeljünk oda a megnövekedett folyadékigényű napokra, amikor például testnevelésóra és edzés is van, vagy későn ér haza.
Ne erőltessük, amit nem szeret, de az sem jó, ha minden nap ugyanazt csomagoljuk, mert a kedvencére is hamar ráunhat!
Megfelelő adagot csomagoljunk!
A mennyiségnél vegyük figyelembe a gyermek életkorát, igényeit és azt, hogy mennyi ideig van távol otthonról az iskolai és az egyéb elfoglaltságai (különóra, edzés stb.) miatt.
A csomagolásnál figyeljünk oda a romlandóságra!
A könnyebben romló ételeket egye meg korábban, pl. tízóraira, a pékáru, müzli mellé a tejet vagy tejterméket, ha lehet, ne vigye magával, inkább vegye meg a büfében, az otthonról vitt főtt ételt fogyasztás előtt melegíttessük át vele, az iskolai büfék vagy konyhák nagy részében van erre lehetőség.
Naponta legalább egyszer együnk együtt!
A közös étkezéseknek a fizikai szükségletek kielégítésén túl lelki hozadéka is van, összetartja a családot, színtere a közös beszélgetéseknek, az együttlétnek. Nem utolsó sorban pedig alkalmat teremt a szülőknek arra, hogy jó mintát adva kialakítsák és rögzítsék a gyerekekben a helyes táplálkozási szokásokat.