Memóriazavart, depressziót is okozhat az alvászavar

Ausztrál kutatók fedezték fel, hogy az alvászavarok, különösen az alvási apnoé ronthatja az ember azon képességét, hogy akár személyes emlékeit felidézze, valamint növeli a depresszió esélyét is.

Az obstruktív alvási apnoé tulajdonképpen egy alvás közbeni légzéskimaradás, amikor horkolás mellett, hosszabb légzésszünet után a páciens hirtelen levegő után kapkodva ébred.

A tünetek nem pusztán kellemetlenek, és megzavarják az alvást, de hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek.  Nem ritka jelenségről van szó, világszerte közel 100 millió embert érint az apnoé.
Nemrégiben az ausztrál Royal Melbourne Institute of Technology University kutatói vizsgálták meg az alvási apnoé mentális hatásait és többek közt arra jutottak, hogy a depresszió gyakrabban fordul elő az apnoés betegek közt.  Ezen kívül érdekes megfigyeléseket tettek az ún. autobiografikus memória működésével kapcsolatban is.

Elveszhetnek a személyes emlékeink?

Az autobiografikus memória a személynek azt a képességét jelenti, amellyel képessé válik megjegyezni bizonyos speciális információkat a személyes életével kapcsolatban. Korábbi kutatások már kimutatták az autobiografikus memória és a depresszió kapcsolatát. Az új ausztrál kutatásban, amelynek eredményeit a Journal of the International Neuropsychological Society című szaklapban közölték, a kutatók a mélyebb összefüggéseket térképezték fel a három probléma – az alvási apnoé, a depresszió és a speciális memóriazavar – közt.
A szakemberek 44 olyan felnőttek vizsgáltak, aki kezeletlen apnoéval élt és 44 olyat, akinek nem volt alvászavara. Mindannyiuknál a gyermekkori, a fiatalkori és a közelmúltbeli emlékek felidézését tesztelték. Kiderült, hogy az apnoés betegek 52 %-a nem volt képes sok, specifikus részletet felidézni, míg ugyanez a jelenség az egészséges résztvevőknek csak 19 %-át érintette. Különösen erős romlás volt megfigyelhető az apnoés betegek szemantikus emlékezetében. (Az epizodikus emlékezet információi személyes események, míg a szemantikus emlékezeté általános tények.)
Összességében a kutatók azt állapították meg, hogy az alvási apnoé rontja az agy képességét bizonyos típusú emlékek felidézésére, nagy valószínűséggel az érintett agyterület szürkeállományának csökkenése miatt. Az még további vizsgálatok igényel, hogy ugyanez a mechanizmus okozza-e a depresszió kialakulását is.

Fotó: 123rf.com

A kezelés más okok miatt is fontos

Ha az alvásproblémák állandósulni látszanak, ha zavarják a pácienst és akár a hálótársát is, mindenképpen orvoshoz kell fordulni a probléma kezeléséhez! Figyelmeztető jel lehet, ha elkezdünk szorongani az elalvás miatt, ha úgy érezzük, egész éjszaka jár az agyunk, ha nappal nehezen koncentrálunk, ingerlékenyek, fáradékonyak vagyunk, ha romlik a teljesítőképességünk. Mindenképpen szomnológus feladata az alvási apnoé (légzéskimaradás) és a horkolás rendezése is, ami számos következményes problémát is megoldhat.
– Legyen szó alvászavarról, vagy alváshoz kapcsolódó egyéb problémáról van szó, az első lépés, hogy kiderítsük, milyen okok vannak a háttérben. Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. –  Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos határozza meg, hogy a gyógyszeres kezelés, a pszichoterápiás módszerek vagy a kettő kombinációja hozhat tartós eredményt.

Forrás: Jóalvásközpont