Hőség – mit művel a szervezettel az időjárásváltozás?

Két évtizede már, hogy egyre inkább felhívja magára a figyelmet a klímaváltozás – a hőség, a hirtelen változó hőmérséklet árulkodik arról, hogy valami valóban más, mint régen volt. De mit tesz az emberi szervezettel mindez? Különösen a nyári hőség?

Csak kapkodjuk a fejünket – az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb a klíma módosulása, a nyarak melegebbnek tűnnek, a tavasz és az ősz „furcsa”, kevésbé vannak határvonalak az évszakok között.

Naiv elképzelés, hogy az emberi szervezet mindezt hamarosan megszokja, hiszen – különösen, hogy korábban nem ilyen körülmények között éltünk – nehezen toleráljuk a változást, különösen a nyári 31-35 fokokat. Az emelkedő hőmérséklet ellen saját lehetőségeinkhez mérten védekezhetünk, otthonunkban főleg meg tudjuk teremteni a tűrhetőbb körülményeket.

Hőstressz a testnek

Ám a szervezet mindenképp megérzi a hőséget. S bár 3-12 nap alatt képes arra, hogy alkalmazkodjon a megemelkedett hőmérséklethez, hosszabb távon ez évekbe telik. S minél nagyobb a hő, annál esélyesebb a kimerültség, fáradtság érzés fokozódása, a bőrön kiütések keletkezhetnek, görcs és hőguta alakulhat ki. Sajnos, egyre gyakoribbak a hőhullámok, amikor mindenki epedve vár egy kis szélre vagy esőre, no meg az estére, hogy kissé csökkenjen a hőség.

Mindez a szervezetet igencsak megterheli – ha napközben 25 fok feletti az átlaghőmérséklet, megnő a halálozás esélye. Nő a szívproblémák és a rosszullétek száma.

Sajnos, nem vigasztalhatjuk azzal magunkat, hogy ez jobb lesz – a hőhullámok mennyisége a latolgatások szerint nemcsak emelkedni fog, de hosszabb ideig is tartanak majd.

A hőség szervezetre gyakorolt hatása az idős embereknél, kicsi gyermekeknél, szív- és érrendszeri problémával, krónikus betegséggel küzdőknél különösen hangsúlyos. Legtöbb esetben azért következik be a halál, mert a meleg miatt valamilyen légzőszervi- vagy szív- és érrendszeri probléma lép fel.

Ugyanígy növelheti a halálesetek számát az is, hogy gyorsan és nagymértékben változik a maximum és a minimum hőmérséklet, akár 10 fokkal is. Ez szintén az időseket viseli meg a legjobban.

Sajnos, a hőség szervezetre gyakorolt hatása mellett a klímaváltozással összefüggésben arra is számítani kell, hogy a hőhullámok mellett az árvizek, aszályok, viharok száma megnő, ezzel együtt emelkedhet a betegségek, sérülések és halálesetek mennyisége. Megbetegedéseket okozhat majd az alultápláltság, sűrűbben alakulhatnak ki fertőző- és hasmenéses kórok, szív- és érrendszeri megbetegedések. Az így is forró Afrikában a malária kórokozója is elszaporodhat.

Az UV-B sugárzás is nőhet

Régóta tudjuk, hogy nemcsak a hőség lehet ártalmas a szervezetre, hanem az UV-B sugárzás is – mely nemcsak a bőrre van rossz hatással, hozzájárulva a rák kialakulásának lehetőségéhez, hanem szürkehályogot is okozhat a szemben.

Sajnos, mivel az UV-B sugárzás is erősödik, testünk kevésbé képes védekezni ellene. Alacsony immunválasz jellemző ilyen esetben, amely semmiképp sem válik előnyünkre a különféle egészségügyi károsodásokkal szemben. Annyit tehetünk, hogy a napozást elfelejtjük, vagy nagyon minimálisra mérsékeljük – mert ellenkező esetben szinte népbetegséggé válhat a bőrrák.