Forradalmian új módszer segítheti a profi úszókat a jövőben

Az úszás már a kezdetektől, azaz 1896 óta megtalálható az olimpiai sportágak között. Akkoriban még nem igen segítette a tudomány a sportolókat, a sikeres versenyzés az úszók fizikai kondíciójától függött.

Manapság már meghatározó szerepe van a technikai tudásnak is abban, kié lesz az aranyérem.

Természetesen már évtizedek óta folynak kísérletek, hogyan lehetne maximalizálni egy-egy úszó sebességét, és különféle számítások felhasználásával – az úszók tehetségének függvényében – lehetővé vált az úszóra ható ellenállásokat szabályozni, illetve minimalizálni.

A németországi Bielefeld Egyetem (http://ekvv.uni-bielefeld.de/blog/uninews/entry/boosting_swimming_performance_with_sound) kutatói kifejlesztettek egy olyan módszert, mely a hallás segítségével támogatja a profi úszókat, hogy tökéletesítsék úszótechnikájukat.

A versenyzők számára a legnagyobb feladatok közé tartoznak az úszómozgás pontos technikai végrehajtása és az erőkifejtés megfelelő szinten tartása. A vízben rájuk ható számos ellenállás –nyomás-, súrlódási és hullámellenállás – csökkentése érdekében elengedhetetlen, hogy a karjuk áramvonalas helyzetben maradjon, és döntő a szerepe a tenyér és a kéz helyzetének is. Az úszók pontosan érzik a rájuk ható erőket, és hogy milyen gyorsan haladnak előre. A többségük azonban nincs tisztában azzal a jelentős tényezővel, hogy a mozgás közben kialakuló áramlások által kifejtett nyomás hogyan változik a testükön.

Dr. Thomas Hermann, a Bielefeld Egyetem hangkutatójának forradalmi módszere azon alapszik, hogy a nyomásadatokat hangokká alakítja át, ami a sportolót azonnal hasznosítható információval látja el. Dr.Hermann a legújabb kutatásában adatforrásként a vízáramlás keltette nyomást használja, melynek az úszás közbeni változásait alakítja hangokká. Ezt nevezzük szonifikációnak.

Az úszó két, nyomásérzékelőt tartalmazó kesztyűt visel, melyek a sportolóra rögzített mérőműszerhez kapcsolódnak. Ez a kapott adatokat egy laptopra küldi, amely egy szoftver segítségével alakítja át azokat hangokká.

Az úszó egy fülhallgatón keresztül hallja – hang és ritmus formájában -, hogyan változik a mozdulatai hatására a vízáramlás nyomása, és az információk alapján finomítani tud a mozgásán. A hangokat az edző is hallja, és így hasznos útmutatásokat adhat: például, hogy úgy módosítsa a sportoló a mozdulatait, hogy a hang hosszabban tartson ki, vagy gyorsabban kezdődjön. A kutatók szerint, ha az úszó ily módon hallja a nyomásváltozást, jobban meg tudja ítélni, hogyan tud nagyobb tolóerőt kifejteni ugyanannyi energiafelhasználás árán, és sokkal átfogóbban érzékeli a saját mozdulatait a vízben.

A kutatók szerint a rendszer intuitív és könnyű használni. Természetesen szeretnék továbbfejleszteni a jelenlegi prototípust, és a tervek szerint úszóklubokkal együttműködve a képzési programokba beépíteni, hiszen ez a profi úszók számára új edzési lehetőséget jelent. A szonifikáció segítségével olyan harmonikus mozgást fejleszthetnek ki, ami olyan, akár egy melódia, amit gondolatban újra és újra felidézhetnek, hogy sikeresebbé váljanak a versenyeken.

Forrás: Minden, ami hallás