Csodatévő méz

Tíz kaptár felér egy orvossal – tartja a népi mondás. A méz valóban gyógyító erővel bír, hiszen rengeteg fontos vitamint és ásványi anyagot tartalmaz.

A mézet már a régi korokban is mítoszok lengték körül. A maja indiánok szerint például a Földet a méhisten teremtette: nyelvükben ugyanaz a szó jelöli a világot és a mézet. Az egyiptomi hieroglifák is említik a méhészetet, a piramisokban pedig mézes sütemények receptjeit is felfedezték.

Az ókori görögök az istenek eledelének vélték a mézet. Plinius egyenesen mennyei csodaszernek nevezte, Püthagorasz pedig úgy tartotta, hogy a méz szüli a gondolatokat. Szerelmi bájitalként és az örök ifjúság elixírjeként is emlegették, bizonyos helyeken pedig fizetőeszközként szolgált. Egyes források szerint Attila hun vezér mézes borral kínálta vendégeit.

Hogyan készül?

A mézet a házi méhek áldozatos munkájának köszönhetjük. A méhek virágport és nektárt gyűjtenek a virágokból, de csak a nektárból lesz méz. A virágport a hátsó lábukon lévő „kosárban”, míg a nektárt a „mézgyomrukban” szállítják a kaptárba, ahol hatszögletű lépsejtekben készítik a mézet.

A nektárhoz – amely tulajdonképpen gyorsan romló, híg, vizes cukoroldat – a méhek hozzákeverik garatmirigyük váladékát, majd a szárnyukkal keltett légárammal néhány nap alatt elpárologtatják belőle a vizet. A méz így válik egyre sűrűbbé, töményebbé és egyben tartósabbá. Ebben a tömény cukros oldatban nem képesek elszaporodni a mikroorganizmusok. A méhek viasszal borítják be a sejteket.

Milyen méz?

A méz minőségét nagyban befolyásolja az, hogy a nektárt milyen növényekről gyűjtötték a méhek. Hazánkban is ismert fajta a borostyánszínű hársméz, a világossárga akácméz vagy az aranysárga napraforgóméz. De másfajta méz is létezik, mint például a fenyőméz, a levendula- vagy a rozmaringméz. Az erős, fűszeres, illatos selyemkóróméz pedig egyenesen valódi hungarikum!

Mitől édes?

Gyakran halljuk, hogy kevesebb cukrot kellene fogyasztanunk, és tanácsos inkább a mézet használni édesítőszerként. Ez igaz, de azt azért ne higgyük, hogy a méz kalóriaszegény édesség. Ezzel együtt valóban sokkal egészségesebb, mint a finomított cukrok.

A méznek is magas a cukortartalma, ám a benne található egyszerű szénhidrátokat a szervezet könnyen felhasználja. Gyorsan felszívódó gyümölcscukrai azonnal hasznosítható energiává válnak, serkentik az agyban az endorfin termelődését. A szőlőcukor – amely csak a gyümölcsökben és a mézben fordul elő szabadon – szervezetünk számára a legfontosabb cukorféleség.

Mi van még benne?

A méz csaknem 200-féle tápanyagot tartalmaz. Megtalálhatóak benne a nélkülözhetetlen nyomelemek, például a kalcium, a foszfor, a magnézium, a nátrium, a jód és a vas. Igen sok fajta vitamint is tartalmaz: az A-, a B1-, a B2-, a B3-, a B5-, a B6-, a B12-, a C- és az E-vitamin is fellelhető benne, különböző mennyiségekben. Alkotóelemei még egyes enzimek, fehérjék és aminosavak, ásványi sók és illóolajak is. A méz azért is csodálatos, mert amíg a termelés helyétől, azaz a kaptártól a fogyasztóig eljut, semmiféle módosuláson nem megy keresztül!

Az apiterápiáról

Az apiterápia olyan alternatív gyógymód, amely a méheket, a mézet és a készítése során keletkező „melléktermékeket” használja: ráadásul úgy, hogy ehhez az állatokat nem kell megölni vagy megcsonkítani.

Méz. A méz régóta ismert torokfertőtlenítő. A kísérletek azt igazolják, hogy azok, akik naponta egy kiskanál mézet elfogyasztanak, sokkal kevésbé betegednek meg az influenzás időszakban, mint azok, akik csak ritkán esznek mézet. A méz jótékony hatással van a szívműködésre és a vérkeringésre is. Segíti a vese és a máj működését.

Propolisz. A propolisz vagy más néven méhszurok egy olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a méhek különböző növények (főleg nyárfafélék) rügyeiből és egyéb növényi nedvekből gyűjtenek. Ezt enzimekkel és viasszal keverik össze, majd a lépek kisebb töréseinek kijavítására, a kaptár belső felületének bevonására, fertőtlenítésére használnak. A propolisz az ember számára is hasznos anyag: fertőtlenítő hatással bír, meggyorsítja a sebgyógyulási időt. Többnyire alkoholos kivonata kerül forgalomba.

Méhpempő. A méhpempőt életelixírnek is hívják, nem véletlenül. Ez a fehérjekoncentrátum a dolgozó méhek hormonváladéka. A kaptárban kizárólag a méhkirálynő fogyaszthatja, ezért lesz jóval nagyobb, mint a többi méh – s évekkel túl is éli őket.

A méhpempő az ember esetében is roboráló, általános teljesítményfokozó hatású.

Méhszúrás-terápia. Ma még nem ismerjük a méhméreg pontos összetételét, azonban a tapasztalatok szerint kis mennyiségben hatékonyan alkalmazható többek között reuma, sokízületi gyulladás vagy idegfájdalmak esetén.

Fontos, hogy a kezelés előtt mindenképpen igazolni kell, hogy a beteg nem allergiás a méhméregre. A kezelést bízzuk képzett apiterapeutára! A módszer lényege, hogy a méhet közvetlenül a fájó testrészre helyezik, az állat pedig megcsípi az adott területet, amelyen a méhméreg kifejti hatását. Egy speciális eszköz használatával az is elkerülhető, hogy a méh belepusztuljon a csípésbe. A kezelést kúraszerűen kell alkalmazni.

Forrás: https://napidoktor.hu/