A legtöbb ember túléli az első szívinfarktust, azonban dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta az ezt követő életszakasz legfontosabb alapköveire hívta fel a figyelmet.
-
Legyünk tisztában az állapotunkkal!
Szívinfarktus után attól függ a kórházi tartózkodás ideje, történt-e komplikáció, volt-e szükség például bypass műtétre. Az mindenestre biztos, hogy egy ilyen esemény megváltoztatja az addigi gyógyszerelési rutint, új gyógyszerekre, más adagolásra lehet szükség. Az orvos utasításait e téren mindig gondosan be kell tartani, többek közt azért, hogy kivédjük az esetleges következő infarktust. Ezen kívül fontos tisztázni még néhány kérdést a kezelőorvossal. Meg kell ismerni, melyik gyógyszer mire való, milyen mellékhatásaik lehetnek, hogyan, mikor ajánlott őket bevenni. Érdemes erről egy pontos leírást készíteni, amit mindig magunknál hordunk, akár szükség esetére is.
-
Ne nyomjuk el az érzéseinket!
Teljesen érthető, ha szívinfarktus után félünk, szorongunk, akár depressziósnak érezzük magunkat. Ezek az érzések akár fél évig is jelen lehetnek az életünkben és befolyásolhatják a teljesítőképességünket, a családi életünket és a felépülésünket. Éppen ezért ne szégyelljünk segítséget kérni, egyrészt a családunktól, másrészt pszichológustól. Kardiológusunkat is megkérhetjük, hogy ajánljon segítő szakembert!
-
Vegyünk részt aktívan a rehabilitációban!
Szívinfarktus után mindenképpen fontos rehabilitációban részt venni. Ez ugyanis biztonságosan felgyorsítja a felépülést, hiszen olyan szakemberek segítik a gyógyulást, akik kifejezetten erre specializálódtak. Ezen folyamat során nem csak azokat a módszerek ismerhetjük meg, amelyek javítják a szív funkcióit, de személyre szabott életvezetési tanácsokat is kaphatunk – az étrendtől a napi aktivitásig. A rehabilitáció további fontos célja, hogy megakadályozza a további szív-érrendszeri katasztrófák kialakulását. Ez a folyamat az egyén felelőssége is az egészség visszanyerésére.
-
Szabaduljunk meg a dohányzástól!
Az egyik legnagyobb feladat a dohányosoknak, hogy le tudjanak szokni. Mivel ez hatalmas lelki erőt követel, nem szégyen segítséget kérni. Akár a kardiológus is ajánlhat olyan segítő személyt, csoportot vagy módszert, aki, vagy amely megkönnyítheti a leválást. A leszokás mellett az is fontos, hogy a passzív dohányzástól is próbáljuk távol tartani magunkat, ugyanis sokkal nagyobb károkat – többek közt növekvő szív-érrendszeri kockázatot – okoz, mint korábban gondolták.
-
Kezeljük a magas vérnyomást és a koleszterinszintet!
Mivel mind a magas vérnyomás, mind a magas koleszterinszint veszélyezteti az ereket, közvetve növeli a szívinfarktus és a stroke kockázatát is. Amennyiben a kardiológus által javasolt életmódbeli változtatások nem elegendőek az értékek csökkentéséhez, szükség lehet gyógyszeres kezelésre is.
-
Normalizáljuk a vércukorszintet és a testsúlyt!
Mivel a cukorbetegség és az elhízás fő rizikófaktorai a szívbetegségeknek, feltétlenül tenni kell ellenük a két „csodafegyverrel”, vagyis az életmóddal és szükség esetén az orvosi kezeléssel. Már csak azért is érdemes leadni a fölösleget, hiszen így a cukorbetegség kockázatát is csökkenthetjük. A táplálkozási programhoz ajánlott dietetikus segítségét kérni (különösen, ha ételintoleranciával vagy – érzékenységgel küzdünk, esetleg diéta mellett sem tudunk fogyni), de van néhány általános szabály, amit be kell tartani.
– Fogyasszunk kevesebb zsírt, zsíros húst, sajtot.
– 4-5 maréknyi zöldséget, gyümölcsöt együnk mindennap.
– Csökkentsük a feldolgozott élelmiszerek, a cukor és a só mennyiségét.
– Hetente legalább kétszer együnk halat.
– Válasszuk a teljes kiőrlésű pékárut.
-
Legyünk aktívabbak!
Az egészséges szívhez vezető út legfontosabb mérföldköve a mozgás. Sokan félnek szívinfarktus után mozogni, sportolni, holott éppen ezt kellene tenniük, hogy megerősítsék a szívizomzatot és csökkentsék a további betegségek esélyét.
“Természetesen nem szabad felkészületlenül belevágni az edzésbe, netán túlvállalnia magát a páciensnek, ebben a kérdésben mindenképp egyeztetni kell az orvossal” – hangsúlyozza dr. Matusovits Andrea, a Budai Kardioközpont sportorvosa, aneszteziológus, intenzív terapeuta. – “Meg kell határozni a mozgásformát, a biztonságos pulzustartományt és az elérhető célokat. Bár minden esetben személyre kell szabni a programot, általánosságban kívánatos lehet a heti 3-5 alkalommal végzett 30-50 perces mozgás. Természetesen az életmód minden elemét a gyógyszeres és egyéb kezeléssel is össze kell hangolni, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a szívinfarktus utáni rehabilitáció, és a lehető legteljesebb életet élhesse az érintett. A betegséget nem katasztrófának kell tekinteni, hanem egy figyelmeztetésnek, amely arra utal, hogy jobban kell figyelnünk a testi-, lelki egészségünkre!”
Forrás: Kardioközpont