Koraterhességi vérszegénység – A gyerek autizmusa összefügghet vele

A gyerek későbbi autizmusát, figyelemzavarát, értelmi fejlődésének elmaradását a koraterhességi vérszegénységgel hozták kapcsolatba svéd tudósok.

A stockholmi Svéd Királyi Orvostudományi Egyetem kutatóinak tanulmánya a JAMA Psychiatry című szaklapban jelent meg.

A vérszegénység gyakran fordul elő a várandósság vége felé. Ha azonban az elején jelentkezik, összefüggést mutat a gyerek későbbi autizmusával, figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarával (ADHD) és értelmi fogyatékosságával – számolt be róla a medicalxpress.com. Amikor a terhesség késői szakaszában jelentkező vérszegénységet vizsgálták, nem találtak ilyen összefüggést.

Fotó: 123rf.com

Az eredmények alátámasztják, milyen fontos a vashiány szűrése és a táplálkozási tanácsadás a terhesség korai szakaszában. Becslések szerint a világon a várandósok 15-20 százaléka szenved vashiányos vérszegénységben. Ilyenkor a vas hiányában csökken a vér oxigénszállító képessége.

A vérszegénység leginkább a terhesség vége felé lép fel, amikor a gyorsan gyarapodó magzat egyre több vasat igényel az anyai szervezetből. Általában nagyon kevés nőnél állapítanak meg vérszegénységet a várandósság elején. A svéd tudósok majdnem 300 ezer anya és több mint félmillió, Svédországban 1987 és 2010 között született gyerek adatait vizsgálták meg. Az anyák kevesebb mint egy százalékánál diagnosztizáltak vérszegénységet a terhesség 31. hete előtt.

A kutatók azt találták, hogy a terhesség elején vérszegény kismamák gyerekeinél enyhén magasabb volt az autizmus és az ADHD kockázata, az értelmi fogyatékosság esélye viszont szignifikánsan emelkedett azoknak az anyáknak a gyerekeihez képest, akik csak a terhesség vége felé lettek vérszegények, vagy akiknél egyáltalán nem állapítottak meg ilyet. A terhesség elején vérszegény anyák gyerekeinek 4,9 százaléka lett autista, az egészséges anyák gyerekei közül 3,5 százalék, 9,3 százaléknál állapítottak meg ADHD-t az egészségesek 7,1 százalékával szemben, 3,1 százaléknál értelmi fogyatékosságot a nem vérszegény anyák gyerekei körében diagnosztizált 1,3 százalékkal szemben.

Fotó: 123rf

Miután kiszűrték az egyéb tényezőket – köztük a jövedelmi szintet és az anyai életkort -, azt az eredményt kapták, hogy a terhesség elején vérszegény anyák gyerekei 44 százalékkal nagyobb eséllyel lettek autisták, 37 százalékkal nagyobb kockázata volt az ADHD-nak és 120 százalékkal nőtt az értelmi fogyatékosság esélye. Ha a 30. terhességi hét után állapították meg a vérszegénységet, egyik betegség kockázata sem emelkedett.

“A magzati agy és idegrendszer fejlődése eltérő a terhesség egyes szakaszaiban, a korai vérszegénység talán másképp hat a magzat agyára, mint a késői” – mondta Renee Gardner, a projekt koordinátora.

Forrs: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.