Csökkenő spermiumszám – mi válthatja ki a világszerte jelentkező problémát?

A hírekben a napokban olvashattunk egy friss tanulmányról, mely rávilágított arra, hogy a spermiumszám csökkenése sajnos nem csak a fejlett nyugati országok problémája, hiszen szerte a világon megfigyelhető Ázsiától Európán keresztül Afrikáig.

Azt is olvashattunk, hogy az okok közt a legvalószínűbb a környezeti hatások rombolása. Az pontosan mit jelent, és hogy hogyan befolyásolja ez a spermiumszámot és minőséget?

A spermium és annak termelése

Az iskolában mindannyiunknak megtanították azt a tényt, hogy a spermiumok képzése egy életen át zajlik – vagyis a férfiak életük végéig termékenyek (bár ez azért csak nagyon ideális körülmények közt igaz). Azt azonban, hogy ez a termelés nem állandó, hanem ciklikus folyamat, illetve azt, hogy a termelés feltételei közt mik is szerepelnek már nem fejtik ki ilyen pontosan. Pedig kellene, hiszen így sokkal könnyebben lehetne értelmezni azt, hogy miért is lehetséges, hogy az elmúlt néhány 10 évben a férfiak spermiumtermelése drasztikusan visszaesett.

A problémát jelentősen árnyalja, ha tisztázzuk, hogy mit is jelent a normál termékenység. 50 évvel ezelőtt a minimum spermiumszám – mely még a normál termékenység fenntartásához szükséges statisztikai adat – 50 millió/milliliter volt. Ez nem kevés, de akkoriban az átlagos spermiumkoncentrátum 200 millió/milliliter körül alakult. Mára az átlagos spermiumszám már csak 100 millió/milliliter, a minimum értéket pedig a WHO 20 millió/ milliliterben határozza meg. A minimum és átlagos értékek az egy éven belüli, normál szexuális élet melletti megtermékenyülés számai.

spermium

Fotó: 123rf.com

A környezeti hatások

“A tanulmány kitér arra, hogy a spermiumtermelés romlásának okai egyelőre ismeretlenek, de kifejezetten nagy szerepet tulajdonítanak a tudósok a környezeti ártalmaknak, a szmognak, vegyszereknek, stressznek, melyek már az anyaméhben is képesek károsítani a magzatot, így nem lehet azon csodálkozni, hogy egy olyan folyamatra is erősen rányomják bélyegüket, mint a gametogenezis, vagyis az ivarsejt képzésének folyamata (ez mind a férfi, mind a női ivarsejtképzést magában foglalja)” – mondja Ratkó Tünde termékenységi szakember, szülésznő.

A környezeti ártalmak romolásának kivédése a test feladata. Ilyen hatások mindig is érték a testet, és fogják is, igaz, mértékük közel nem azonos a régebbi korokban tapasztaltakhoz képest. A kivédés “eszköze” a test védekezőképességének megfelelő szinten tartása. Ez azonban nem csak az immunrendszert takarja, hiszen más módokon is védekezik a szervezet a romboló hatások ellen. A sejtek védelme, újjáépítése is ide tartozik, és ehhez bizony tápanyagokra van szükség.

A tápanyagok és felhasználásuk

A szervezet működése egy összetett folyamat, melynek alapját a megfelelő tápanyag-ellátottság képezi. A szervrendszerek működése, a folyamatok levezénylése, az anyagok előállítása mind – mind tápanyagokat igényel, melyeket rendszerint kívülről viszünk be a szervezetbe étkezés útján. Nem véletlen, hogy mindenhonnan azt halljuk, mennyire fontos a kiegyensúlyozott étkezés és a mozgás. 

Amennyiben a tápanyagok nem megfelelő mennyiségben állnak a rendelkezésre, úgy a test nem tud minden folyamatot, minden működést úgy levezényelni, ahogyan kellene. Kénytelen rangsorolni, és azokra a funkciókra koncentrálni, azoknak a szükségleteit kielégíteni, melyek az egyén életben maradásához szükségesek. Az olyan funkciók, melyek ebbe nem tartoznak bele, lassan, de biztosan leromlanak. Minél nagyobb a tápanyaghiány, annál több és több olyan funkcióvesztés vagy romlás jelentkezik, melyek később akár komoly gondokat is generálhatnak.

Pótlás

Adódik a megoldás, hogy kiegyensúlyozottan kell táplálkozni és persze mozogni, mely segíti az anyagok megfelelő hasznosítását. Csakhogy a környezeti ártalmak nem csak a testet támadják. Az élelmiszertermelés stressz a talajnak – főképp a nagyüzemi termelés – így a növények beltartalma (ásványi anyag, nyomelem, vitamin, …) szintén jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. 

Adott tehát egy megnövekedett tápanyagigény, mellyel a test igyekszik kivédeni a környezeti hatások rombolását – ami az utóbbi években egyre csak növekszik -, valamint adott az élelmiszerek beltartalmának romlása. Ebből pedig már jól érthető, miért van az, hogy nagyon sok esetben pusztán az étkezéssel már nem tudjuk megoldani a megfelelő tápanyagbevitelt. Itt lépnek be a képbe a vitaminkészítmények, a spermiumszám tekintetében éppen a férfivitaminok.

tableta, gyógyszer, vitamin

Fotó: 123rf.com

Megfelelő anyagok, megfelelő arányban

Hogy milyen anyagokra van szükség a spermatogenezis megfelelő lejátszódásához? Semmi különlegesre nem kell gondolni, hiszen olyan alapvető anyagok játszanak kulcsszerepet ebben a folyamatban is, melyek a mindennapokban is elengedhetetlenül szükségesek. A D-vitamin például nem csak az izmok egészséges működéséért felel, hanem komoly szerepe van a megfelelő sejtosztódásban is. Az E-vitamin az oxidatív stressz elleni védekezésben nélkülözhetetlen, a cink a tesztoszteron termelés egyik alapanyaga, nélküle a normál termékenység nem tartható fenn. De nagyon sok anyagot lehetne még említeni, hiszen a réz, a vas, a magnézium vagy éppen folsav vagy a szelén is kiemelten fontos a férfiak számára a spermiumtermelés normál szinten tartásához, illetve ahhoz, hogy a spermiumok minősége is megfelelő legyen.

Amikor a pótlásról gondoskodunk érdemes olyan készítményt választani, mely sok anyagot tartalmaz, hiszen láthatjuk, nem egyetlen anyagon múlik a siker. Ezen felül nagyon fontos az anyagok hasznosulása. 

A tápanyagokat a készítmények jellemzően szerveztlen kötési formában tartalmazzák, melyeket a test csak nagyon rossz arányban képes hasznosítani, mivel ezek felszívódásához egy sor átalakításra van szükség, mely önmaga is energiaigényes, így az ilyen formában bevitt anyagok nagy mennyiségben ürülnek ki a vizelettel. A hasznosulás fokozás megoldható, ha szerves, biológiailag aktív kötési formákban visszük be az anyagokat (ezek a készítményben praktikusan -citrát és -glükonát kötési formákat jelentenek, pl.: cink-citrát, rézglükonát). Ezzel elérhetjük, hogy az anyagok akár 80%-kal is nagyobb arányban hasznosuljanak, vagyis a szervezetre gyakorolt hatásuk is nagyobb és gyorsabb lehet. Mindemellett tartsuk szem előtt, hogy a spermatogenezis ciklikus folyamat, ahogyan azt már fent említettük.

Egy 74 napos ciklusról van szó, melybe az indulást követően beleszólni már nem lehet, vagyis a “javított” spermiumtermelést csak a ciklus legelején vagyunk képesek elérni. Ez azt jelenti, hogy még a tápanyagok megfelelő formájú és hasznosulású pótlása mellett is szükség lehet minimum három hónapra ahhoz, hogy érdemi eredmények mutatkozzanak!

Olvasd el ezt is!

Hol mérnek csapást a környezeti ártalmak a termékenységre?

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.