Miért halunk bele vagy éljük túl az áramütést? 2011-02-28 Kórkép Megosztás: Tweet Nem egyszer halljuk a híradóban: belenyúlt valamibe, felmászott valahová, és ennyi volt – az illető belehalt az áramütésbe. Mitől függ, hogy valaki túléli-e? Nem is olyan ritka eset manapság, hogy valakit áramütés, villám visz el. Elég, ha az illető rosszkor van rossz helyen, meggondolatlanul áll neki szerelni valamit, hozzáér egy magas feszültségű vezetékhez. Az esetek többségében sajnos halállal jár az áramütés. Vajon miért? És mi az oka, amikor valaki élve megússza? Az egyik legértelmetlenebb halál az áramütés, ráadásul sokszor könnyen elkerülhető baleset következménye. Csakhogy napjainkban igen sok helyen leselkedik ránk a veszély, melyet az elektromos áram jelent. Szinte minden készülékünkhöz, használati tárgyunkhoz elektromosság tartozik, enélkül nem működnének. Az áramütés és villámcsapás által okozott sérüléseket összefoglalva elektrotraumának hívjuk. Mindkettő hatására elektromosság alá kerül a test, ám hogy milyen fokúak a sérülések, illetve, hogy belehal-e az áramütött, az több mindentől függ. Számít, hogy egyen-, vagy váltóáramról van-e szó, mennyire volt erős az áram, váltóáram esetén annak frekvenciája is sokat jelent. Az sem mindegy, hol érte az áramütés az embert, hol haladt át a szervezetén, hol hagyta el a testet, és mennyi ideig rázta őt az áram. Hiszen az áram áthaladási útvonalán károsodnak a szervek. Fontos az is, milyen az áramütött személy fizikai, pszichés állapota, fogyasztott-e a balesetet megelőzően koffeint, kábítószert, nikotint. Fokozott a veszély, ha valaki túlzottan izzad. A bőr csak bizonyos mértékig bizonyul jó szigetelőnek áramütés esetén. Mi történik, ha belénk csap az áram? Az áramütés okozhat nagyfokú felmelegedést – ez a szöveti energiahatás – de elektrolitikus hatást és bioelektromost is, utóbbi károsítja az ideg- és az izomszövetet. A szöveti energiahatást megfigyelhetjük az áramütés helyén és ott is, ahol az áram kilépett a testből. Nem mindig vehető észre elváltozás, de ilyenkor is orvost kell hívni, mert ettől még károsodhatott a szervezet. Az áramütés sok esetben égési sérülést okoz – erősségétől függ, hogy mennyire súlyosat. A bioelektromos hatás a szervezetünkre specifikus hatást gyakorol: ilyenkor fordul elő, hogy az izmok görcsbe rándulnak, és az áramütött el sem bírja engedi az áramforrást. Az elektromosság következtében csontok törhetnek, a vázizmok elszakadhatnak. Amikor a karba jut az áram és a lábnál távozik, a szívizomra hat az áram, ennek eredménye szívritmuszavar lehet. Amennyiben az áramütés a központi idegrendszert befolyásolja, megállhat a légzés, bénul a légzőközpont. Ha nem a központira, hanem a környéki idegrendszerre gyakorol hatást az áram, zsibbadást, bizsergést érezhetünk. A villámcsapás extrém áramütés – igen nagymértékű feszültség éri a testet, és csupán egy pillanatra, ám hatása olyan erős, hogy leszakíthatja a végtagjainkat is. Károsodik a hallás, komoly dobhártyasérülés következtében, a szemen később szürkehályog alakulhat ki. Mit tehetünk, ha valakibe belecsap az áram? Előfordulhat, hogy egy áramütés hatásai csak órákkal később jelentkeznek. Az áramütött embert azonban minden esetben el kell látni és orvost hívni hozzá! Lehet, hogy látszólag – a körülményekhez képest – jól van, de attól, hogy nem halt meg azonnal az áramütéstől, még szakszerű segítségre van szüksége. Az áramütés esetén – például gyermeknél – azonnal kapcsoljuk ki az áramot, ha ez nem lehetséges, egy jól szigetelő anyagra álljunk – több réteg papírra vagy gumiszőnyegre -, és valamilyen száraz, az áramot nem vezető tárggyal válasszuk el az áramforrást a gyermektől. Ha eszméleténél van, ellenőrizzük, van-e rajta égési sérülés. Amennyiben eszméletlen, az alapvető életjelek ellenőrzése után azonnal kezdjük el az újraélesztést, alkalmazzunk szívmasszázst és mesterséges lélegeztetést, ezt folytassuk, míg megérkezik a mentő. Ha vannak a gyermeknek életjelei, fektessük stabil oldalfekvésbe, míg nem jön a segítség. Fontos, hogy ha feszültség 1000 V feletti, az áramütöttet ne közelítsük meg, azonnal kérjünk műszaki mentést és hívjuk az mentőket, tűzoltókat. Meg kell néznünk, feszültséghatás alatt van-e még a sérült, ha igen, az áramforrást próbáljuk kiiktatni. Ha alacsony a feszültség, megkísérelhetjük a sérültet valamilyen, áramot nem vezető tárggyal elválasztani a feszültségforrástól, de ügyeljünk rá, hogy ne legyen a talaj fém anyagú vagy nedves. Amennyiben a sérült már nincs feszültség alatt, de eszméleténél sincs, ellenőrizzük életjeleit, van-e keringése, légzése, és kezdjük el az újraélesztést, égési sérülések esetén nyújtsunk elsősegélyt. Az eszméleténél levő sérülthöz is azonnal hívjunk mentőt! Forrás:
