Hamis nosztalgia 2011-07-14 Kívül-belül Megosztás: Tweet Jó szórakozás lehet a barátokkal együtt a régi időkön merengeni, de valószínűleg senki sem pontosan idézi majd fel a történteket. A társas nyomás, mely akkor keletkezik, mikor olyan eseményt idéz fel az ember, melyben egy másik jelenlevő is részt vett, hozzájárul a hibás emlékképek kialakulásához. Egy ezzel kapcsolatos tanulmány jelent meg a Science című folyóiratban. Az emberek rendszeresen a másik által elmondott történetre cserélik fel a saját memóriájukban őrzött emlékeket. A Londoni Egyetem kutatói kisebb csoportokra osztott résztvevőknek mutattak be dokumentumfilmeket. Három nappal később egyenként tértek vissza a laboratóriumba, és kérdésekre kellett válaszolniuk a filmmel kapcsolatban. Azt is megkérdezték tőlük, hogy mennyire biztosak a válaszaikban. Később újra meg kellett írniuk a tesztet úgy, hogy közben megmérték az agyi aktivitásukat. Ez alkalommal megkapták a velük egy csoportba tartozó többi résztvevő feltételezett válaszait is társas jellegű, média-stílusú fotókkal. A válaszok közt szerepelt néhány helytelen is. A résztvevők csaknem 70 százalékban alkalmazkodtak ezekhez a becsempészett, rossz válaszokhoz. De vajon valóban tényleg csak igazodtak a társas elvárásokhoz, vagy tényleg megváltozott az emlékképük a filmről? Ennek megállapításához ismét berendeltek mindenkit a laborba, hogy újra töltsék ki a tesztet, de ez alkalommal azt mondták nekik, hogy a korábbi válaszokat nem a társaik adták, hanem számítógép generálta véletlenszerűen. Némelyik ember visszatért az eredeti, helyes válaszához, de a társaság közel fele ragaszkodott a hibás állásponthoz, ami arra utal, hogy hamis emlékképekre hagyatkoztak. Az agyi képalkotó vizsgálat eredménye különbséget mutatott az agyi aktivitásban a tartósan helytelen emlékezettel bíró és az átmeneti társas nyomás miatt hibázó emberek esetében. A hibás emlékkép egyik legjellegzetesebb eleme két agyi terület – a hippokampusz és az amigdala – közti erős együttes aktivitás és összekapcsolódás volt. A hippokampusz felel a hosszú távú memória kialakításáért, az agy érzelmi központjaként ismert amigdala pedig hídként szolgálhat a társas és emlékezeti folyamatokat végző agyrészek között. Forrás:
